HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Az ágycsatát nem zavarta a bűz és a kosz

2007.07.19. 06:00 rokica

A legenyhébben szólva is furcsa tisztálkodási szokásai voltak a tizenhatodik, tizenhetedik, tizennyolcadik század embereinek, akár földművesről legyen szó, akár uralkodóról. Hogy mi a közös bennük? Leginkább a mosakodás elhanyagolása, szélsőséges esetben elhagyása. XIII. Lajosról például tudjuk, hogy bár összességében nagyon figyeltek az egészségére, először életében hatéves korában mosták meg a lábát!

Az uralkodó később, palotájának építésekor azonban már gondolt a fürdőszobára is, és egy gyönyörű márványkádas szobát varázsoltatott magának. Pontosabban vendégeinek, de nekik sem használati okokból. A fürdőszoba különlegességével egy volt a palota látnivalói közül, ide is bevezették a látogatót, mint bármelyik szalonba, hogy megcsodálhassa.

XIV. Lajos sem volt nagyobb tisztaságmániás mint elődje, írott forrásból tudjuk, hogy 1665-ben mindössze egyszer fürdött! Ezen kívül mindössze arcát és kezeit mosta meg minden reggel, testének más tájait nem! A fürdést egyébként sem tartották egészségesnek 17-18. század tudósai a kádat csak mint gyógyászati segédeszközt használták.

A hölgyek sem voltak különbek, bár már ekkor is akadt egy-két asszony, aki fontosnak tartotta a tisztálkodást. Mégis, a nők többsége ugyanolyan mocskos lehetett, mint ura. Abigail Adams, az USA második first ladyjének leveleiből az derül ki, hogy annyira nem törődtek a ruhájuk tisztaságával, hogy amikor egy kutya a földre vizelt a szalonban, az egyik hölgy a saját ruhájával törölte fel.

A korabeli emberek túl szemérmesek sem voltak. Marseille-ről például feljegyezték, hogy az illemhelyek a háztetőkön (!) voltak, így nagy esőzések után érdekes látványt nyújthatott a város.

Az ilyen intim tevékenységek problémát okoztak még a nagy palotákban is, ahol mivel nem voltak wc-k, ezért éjjeliedényeket használtak. Azonban a rendelkezésre álló 200 edény közel sem volt elég a palotában tartózkodó 2000-2500 embernek. Így nem csoda, ha mindenki ott könnyített magán, ahol rájött... a szalon sarkában, a folyosón...

  Forrás: http://www.tte.hu/?page=konf&id=80&archiv=&ev=

Ebben az őrült melegben egy mámor utazni a tömegközlekedési eszközökön. Verítéktől cuppogó emberek, meleg, összedörzsölődő testek, gyűrött ruhák. Azt hinné az ember, hogy ez fokozhatatlan.

Pedig elég nagyszámú magyarhoz, itt, a 21. században sem jutott el a hír, hogy a szappan csodákra képes. És nem a sziszegős fajta, amit flakonból fújkálunk ki – fenéken billentve vele az ózonpajzsot – hanem az a kis kompakt, ami vízzel érintkeztetve kölcsönhatásba lép és őrült módon elkezd csúszni és habzani. Ha mindehhez a bőrünkön biztosítunk neki játéklehetőséget, feloldja a magunkból kipréselt emberi zsírmányt. Aztán már csak le kell öblíteni. Nem olyan komplikált folyamat, mégis, mintha sokan rettegnének tőle. Mintha félnének, hogy elkopnak, netán feloldódva ők is eltűnnek a lefolyóban. Inkább literszámra locsolnak magukra borzalmasnál borzalmasabb parfümhektókat, rétegesre zselézik a hónaljukat, megvédve a fáradságos munkával beindított erjedési folyamatot.

Sokan már korán reggel ilyenek. Felszállok a buszra és imádkozom a Jóistenhez, ne nagyon ásítsanak köröttem, mert tuti, hogy nem mentol illatot fogok érezni. Iszonyodom, ha közel kell állnom némelyik, a székben kényelmesen elhelyezkedett utashoz, mert a kapaszkodó a fejénél van. Nevezetesen a hajánál – és a jó szülő mamája biztosan még úgy tanította, hogy a heti (kétheti) egyszeri hajmosásnál gyakoribb zsírosítja a fejbőrét. Hogy már most is kilóra ki lehetne mérni, az nem zavarja őket. Savanyú szagú ingek, pecsétes nadrágok. Viszont a legújabb típusú mobiltelefonokat rángatják elő a zsebükből, a legvcsiliviribb zenélő füldugóval szigetelik el magukat a hallható világtól.

A napokban le kellett szállnom a buszról. A nap végén, hazafelé igyekezve szuper mázlistának éreztem magam, hiszen ülőhelyet kaptam az árnyékos oldalon. Mit tesz ilyenkor az ember lánya? Szemlélődik. Nézegeti a fel és leszálló utasokat. Egyszer aztán, a Szabadsághíd pesti hídfőjénél felkapaszkodott a lépcsőn egy hölgy. Csinos kis fodros, nyári ruhácskát viselt, amolyan pókhálószerű anyagból készültet, mélyen dekoltált, ujj nélkülit. Ahogy mellém ért, úgy gondolta, megkapaszkodik – és átnyúlt a fejem fölött lévő rúdhoz. Nos, akkor ért el a mámor, aminek emléke még most is görcsbe rántja a gyomromat. Azon túlmenően, hogy dús hónaljszőre úgy hatott, mintha Tina Turner rejtekezne ottan, olyan szagot árasztott, ami egyszerűen csípni, marni kezdte a szememet. Ammónia. Mustárgáz. Napalm. Megpróbáltam két kezemmel elrekeszteni az orromat a külvilágtól és csendben agonizáltam. Alighogy átért a busz a híd túloldalára, már pattantam is és vágtattam a kitáruló ajtó felé. Azt hiszem, ha valaki elállta volna az utamat, hát azon keresztülgyalogolok.

Kíváncsian várom, mikor kezdik el reklámozni, hogy a tisztaság célszerű egészségmegőrző eszköz, az izzadságot oldja a szappan és a víz és nem kell semmiféle intelligenciával rendelkeznie a mosópornak ahhoz, hogy a ruháinkat frissen tartsuk vele, egyszerűen csak használni kel, és kész?

2 komment

Címkék: jártamban keltemben

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr3120489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.07.19. 19:29:50

Hát, ha a T. Homáron lenne ez az írás, akkor azt írnám rá, hogy járjál inkább biciklivel. :)
Tényleg nagyon jól írsz.

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2007.07.26. 13:27:18

Az egyre inkább emelkedő hőmérsékletnél nincs is jobb arra, hogy a lábszagot okozó baktériumok még kellemetlenebb pillanatokat szerezzenek nekünk és környezetünknek. Főleg azok szenvednek a lábizzadás és lábszag tüneteitől , akik nem kedvelik túlságosan a könnyű nyári szandálokat vagy papucsokat, s inkább maradnak a sportcipő viselésénél. Gondolom, mindenkinek megvan a jól bevált kis házi praktikája, csodaszere, amivel orvosolni próbálja problémáját.
Most egy olyan házi varázsszert szeretnék önöknek bemutatni, amihez nem kell mást tenni, mindössze kinyitni a konyhaszekrényt, s leemelni a polcról néhány egyszerű hozzávalót.

Hozzávalók:
3 evőkanál szódabikarbóna, ami - a szagokat kiválóan semlegesíti, emellett antibakteriális hatású és dezodorál is
1 evőkanál borax
10 csepp antibakteriális hatású illóolaj (pl. rozmaring vagy szegfűszeg) -kiváló illatosító
1. Keverje össze a hozzávalókat egy jól záródó üvegben.
2. Amikor szükséges, kenjen a lábára belőle egy keveset!
Az eredmény magáért beszél: hűs, száraz és friss láb néhány forintból.
(életforma.hu)