HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Természet anyának is lehet hülye gyereke

2007.09.06. 05:30 rokica

Szóval, Holdvilág-árok. Valami mesei hely. Szó szerint. A Gyűrűk ura helyszíne, díszlete, a tündék birodalma elbújhat a búsba mögötte.

Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár a maga 556 méteres magasságával. Déli lejtőjén vannak a "Tólakok" a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságaikkal, és ott húzódik a Holdvilág-árok.

A Dera-patak és a Csikóvár közötti vadonban, a Holdvilág-árok "...fejedelmi temetkezési hely volt. Itt kell keresni Árpád fejedelem sírját" - vallotta Sashegyi Sándor, a pomázi hajófűtõből szorgos tanulással lett nagy tekintélyű régészkutató. Ezt a megállapítását Sashegyi Anonymus gesztájára alapozta: "Árpád fejedelem 907-ben halt meg, és annak a kis pataknak a forrása mellett temették el, ahol később a magyarok megtérésük után megalapították Fehéregyházát."
(forrás: sulinet)


Álomszerűen vadregényes, végigjárása valószínűleg csak száraz időben lehetséges, bár akkor is csak saját felelősségre, hiszen a leomló sziklák állandó veszélynek tehetik ki az arra járókat.
Az árok mélyén három kis erecske öleli egymásba a vizét. A Rétisas forrás kristálytiszta vize indítja, majd később még több hegyi buzgár táplálja a patakot. A vízmosás szabaddá tette a hasadékokban élő fák gyökereit, a megcsusszanó napfény csillantotta sugarát a vastag, süppedős mohaszőnyegen, meseszerűvé téve vele a szurdokot. Valósággal várja az ember, hogy honnan, melyik fa odvából bújik elő egy tünde, vagy egy manó. A kedvesem szerint itt mindenki hívővé válik és érzi Isten jelenlétét. Én pedig tudom, hogy nem túloz egy cseppet sem.
Ám vannak, akiknek ez nem elég. Áhítatos révületünket egyszer csak egy dob hangja zökkentette ki. Kíváncsian mentünk közelebb a hanghoz. A szurdok végéből jött, a barlang felől. Akkor már tisztán hallottuk a sámándob tammogását, amikor elkezdődött a gajdolás mellé. Megtorpantunk.
Héjjááááá…héjjjááááá…ááááá…ááájjjéééé…ááááá…
Őseink tudását add, mer’ kérjük … héjjááááá…héjjjááááá…ááááá…ááájjjéééé…
Sólyom madár repüjjé mán………. héjjááááá…héjjjááááá…ááááá…ááájjjéééé…ááááá….....
… És ütötte a dobot, hogy majd beleszakadt. Tényleg nem ártott volna neki, amiért könyörgött, hiszen az említett tudásból láthatóan egy csepp nem sok, annyit sem sikerült örökölnie, különben nem próbálta volna kézzel-lábbal felverni az erdőt.
Én mindenesetre igyekeztem elkotorni biztonságosabb helyre a huszonegyedik századi sámántól, mielőtt még eszébe jutna szüzet áldozni és én éppen kéznél lennék hozzá. Na! Kéretik nem röhögni! Tévedtek emberek már ennél nagyobbat is! Elképzeltem magamban, ahogy kihúzza zsíros varkocsából a beletűzött csirketollat, majd azt kiömlő forró vérembe mártva rovásírással a barlang falára festi: „Itt jártam, Feri”.
Inkább megmászva a mély hasadék falát körbe mentünk, fölébük kerültünk a kis hídon és onnan hallgattuk az emberi állatkert felszűrődő hangjait. Én kértem életem mézét, énekelje el velem a „Mint a mókus fenn a fán” című alternatív nótát, de nem volt rá hajlandó. Csak legyintett és rázta a röhögés. Azt hiszem, nagyon jól mulatott. Kicsit dühítette ugyan, hogy a fősámán ártatlan gyerekeket cipel magával és azokat próbálja ősmagyar hitre téríteni, de hát én meg azt mondom, mindegyiknek van saját szülője, viselje az a felelősséget amiatt, hogy kire bízza a dedét. Aztán nem tudom, mivé fajult a dolog, megkeresték-e Árpád sírját, vagy elmentek Attila kardja után kutatni? Mi mindenesetre tovább mentünk erdőt járni. Majd még visszatérünk oda is, hátha nincs minden hétvégén dzsembori.

P.s.:
Kicsit utánanéztem, rengeteg a hétvégi sámán és önképzőköri auralátó.
Nem lehet véletlen. Bezárták az OPNI-t, most aztán az összes kint rohangál és próbálja felfújni a fehér gumilovat a seggénél fogva.

„A New Age, az ezotéria jegyében önti a vizet,
Ez egy alternatív szolgáltatás.
Ezo-bio-öko, meditációs vitál, vitál.
Sámán vagyok, igazi sámán, sámán, sámán.
Hallhatod a hangomon, láthatod a dobomon.
Dobom dobom, paripám, paripám,
Dobom dobom, paripám paripám.”
(Belga : Sámán)

7 komment

Címkék: jártamban keltemben

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr33157001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kricsa 2007.09.06. 17:05:28

Lehet, hogy nem érted meg új időknek új dalait?
Ideológiai káosz van, sikk minden alternatív dolgot (asztrológia, cigánykártya, indigó gyerekek és még sorolhatnám) elhinni. És biztos tök jól lehet vele keresni.
Fontolgattam, írni kéne egy könyvet a hasonló hülyeségek ellen, de gyanítom nem lenne érdekelt egyik kiadó sem mert nem fogynának az illyen tárgyú művek és jelentősen visszaesne a profit :(
Egyébként én is imádtam a Pilist amikor utoljára voltam, úgy kb 30-35 éve...

hacsaturján 2007.09.14. 14:18:35

Járok föl, s alá, mondhatom, ez egy jó blog, jácchatok, miként kedvem telik, mindenesetre jártam magam is a Holdvilág-árokban, s tapasztalám a rituális pet-palack dobálást, sörösüveg elrejtését a pihenő padja alatt, visitozó Hunor s Magor szeánszokat, melyeket 9-12 év között lehet elrejteni rovásírási rendszerben, hát mit mondjak, ahonnan Isten farokfelvágva menekül, az nem egy szent hely, pontosabban Isten szarik a Gojko Miticbe ojtott vudu varázslókra, persze ezt csak én hiszem, hiszen dakota lóra még sosem ültem, de ez nem jelenti azt, hogy a dakota lovak bárminél is alábbvalók lennének.

hacsaturján 2007.09.14. 14:19:58

Ja, különben basztassék meg a blogmotor!

kereskedo 2007.12.07. 01:43:36

Kricsa, léteznek bőven "hasonló hülyeségek elleni" tématikájú könyvek is, a vékony füzettől a vastag tégláig többféle színben; de tény, hogy ezeknek jobban utána kell járni.

jaegtoer 2008.07.12. 08:32:51

Szia Rokica!

:-))))))

Már jártam itt, de féltékeny barátném letiltott innen:-)), (- Te csak ne olvassgassál itten Rokcicákat!) ...és bennem is annyira a Rokcica maradt meg, hogy nem kapcsoltam, amikor talákoztunk Lapi-Hölgy-Gecc féle Lapis lazuli-háromszögben :-)) Ezek szerint barátném nemcsak éber, ha kell, hanem furmányosan okos is! De a sorsfolyam az már csak ilyen, utat tör magának....:-) Szép napot Neked!

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2008.07.15. 11:03:11

Szia, Jégtőr!

A féltékeny barátnékkal vigyázni kell ám. Vagy neked, vagy nekem, de mindenképpen!
:-)))

jaegtoer 2008.07.17. 17:56:38

Szia Rokica!

Résen vagyok. Szegényt tegnap kitelepítették. (a bomba a Tahi úton Pesten) Itt idegeskedett, de folyton kérdezett ki az a Hölgyválasz? Miket mondott, nem ismétlem:-)), mert a bombafrász közben bekukantottam azért ide-oda:-)