HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Mobil blokád

2007.10.26. 16:10 rokica

Úgy tűnik, a mai napi forradalom is lassacskán véget ér. Reggel, 8 óra előtt 10 perccel még átjutottam az Erzsébet hídon. Az autóbuszról néztem, ki mindenki készül a blokádra, de 6-8 suhancon és pár feketébe jelmezelt, oroszlános hátú gárdistánál többet nem láttam. Mindegyikük kezében mobil volt, beszéltek rajta. Gondolom, épp szervezték a csapást. A hidat valójában a fotósok lepték el, akkor mindegyik lázongóra jutott legalább tíz fényképezőgépes és kamerás-mikrofonos ember.
A Ferenciek terén bementem a közértbe egy kis uzsit vásárolni, mire kijöttem, már zajlottak az események. Mintha a földből nőttek volna ki, megjelentek az alsó-lujzavárosiak a balközép kíséretében. Gondolom, a mobil hívásokon keresztül lépett életbe a riadólánc. Megérkeztek a rendőrök is, sziréna vijjogott mindenfelé, nagy gépszitakötő cirkált az égen. Beállt a város, a másfelől érkező buszokra is jó sokat kellett várni. Eleget láttam, felszálltam az egyikre. A sofőr egész úton mormogta a véleményét a városról, közlekedésről és a hős ifjakról. Hogy miféle dehonesztáló jelzőket alkalmazott, inkább nem idézném. Olyan dühös volt, hogy még azt sem vette észre, hogy a mikrofonját bekapcsolva felejtette. Így aztán igazán jól mulattam, amíg megérkeztem a célállomáshoz.
A mára előirányzott szabadságharc további részleteit aztán a neten, meg a rádióban kísértem figyelemmel. Onnan értesültem, a hősök a befuccsolt hídlezárás után városnézésre indultak. Kicsit zavaró lehetett ugyan, hogy a járókelők leköpködték őket és a rendőrök részéről is némi vegzálásnak voltak kitéve. Tíz órára a blokádok megszűntek, a tüntetők a Blaha Lujza tér környékén elvegyültek a tömegben. Büszkék lehettek magukra, szétmocskolták a belvárost, a vircsaft is megvolt. Lehet újabb álmokat szőni.

(foto: Bakonyi Szabolcs, Index)

Eszembe jutott egy vicc:

Egy fiatalember bemegy a pszichológushoz és ott siránkozik neki:
- Kérem, kisasszony, én nem tudok, én nem tudok...
Mire a hölgy:
- Dehogynem, hiszen maga egy életerős fiatalember! Ahogy a leleteit nézem, nincs önnek a világon semmi baja.
- De higgye el, én akkor sem tudok! - kontrázik amaz.
Mikor a nő megunja, ledobálja a ruháit, odavonja a srácot, aki erre ott, az asztal tetején kétszer, háromszor, megszakítás nélkül...
- Na, ugye, hogy tud maga? Méghozzá nem is akárhogy!
- Ja, ha van kivel?!

Szólj hozzá!

Címkék: mondd a magadét

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr92208887

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.