HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

A KÉP ÉS A KERET

2008.05.04. 19:27 rokica

Mária, mint minden hónap utolsó szombatján, ezen a napon is a bolhapiacot járta. Bevett szokás volt ez már nála, amióta elkezdte a régi tárgyakat gyűjteni. Sikeres nő volt, szép jövedelemmel, megengedhette magának ezt a szenvedélyt. Volt kedvenc antikváriuma, régiségkereskedése és ez a kis piac az isten háta mögött, ahol ritka kincsekre bukkanhatott. Miközben árustól árusig nézelődött, a gyermekkora járt a fejében. Az az idő, amikor még végtelen nagy szegénységben éltek. Akkoriban a régi, mások által megunt, levetett, kidobott darabok még nem a hobbyt, a luxust jelentették az életében, hanem a nincstelenség kényszerítette közéjük.

A piac egyik sötét, eldugott zugában egy fehér szakállú öregember ült ócska, szakadozott kárpitú foteljében és régi anzikszkártyákat nézegetett. Mária melléállt, úgy szemlélte a vevőcsalogató portékákat. Egyszer csak megakadt a szeme az egyik sarokban egy poros képkereten. A benne lévő kép egy már elsárgult, málladozóan szakadozó, víz áztatta gyermeki rajzot fogott körbe. Mária szíve nagyot dobbant. Visszaemlékezett arra a napra, amikor anyák napjára – úgy hétéves lehetett akkoriban, – mivel ajándékot venni nem tudott, egy képecskét rajzolt. Édesanyja só-liszt gyurmából készített hozzá keretet, amire fákat, bokrokat, hegyeket és völgyeket is mintázott. Még puha volt a massza, amikor kitették a napra száradni. Akkor nyomódott bele a mama balkezén lévő hüvelykujjának nyoma, ami még száradás és lakkozás után is jól kivehető volt a minták között. Az után a májusi vasárnap után még talán félévet élt a mama.
Máriára anyja után nem maradt semmi, csak a szép tárgyak és a természet szeretete. Egy idős, gyermektelen pár fogadta magához őt, nevelték, taníttatták, sokat utazott velük, világot látott. Az egyetemen művészettörténetet tanult, ekkor váltak szenvedélyévé a régi korok alkotásai.

… Most ez a keret, a benne lévő rajzolt kép maradékával ott állt előtte. Gondolkodás nélkül fizette ki a handlénak a pénzt, amit kért érte, eszébe sem jutott, hogy alkudozzon.
Ahogy hazaért, első dolga volt megtisztítani „új szerzeményét”. A gondos törölgetés közben balkezének hüvelykujját a benyomódott ujjnyomat mélyedésébe illesztette. Valami megmagyarázhatatlan melegség futott rajta át. Így tartotta kezében a képkeretet, amikor a kislánya, a cseppnyi Marika álmában felsírt a szomszédos szobában. Míg egyik kezében a rámát tartotta, a másikkal végigsimította az alvó gyermek arcocskáját. A kislány ökölbe szorított kis kezét kinyitotta, arcán pedig széles mosoly terült el az érintéstől. Békésen szuszogva, megnyugodva aludt tovább.
Mária leakasztotta a kiságy fölött lógó ikont, amit amolyan védőszentként tartott addig a falon, és a helyére függesztette a már üres képkeretet. Soha többé nem tett bele képet, hiszen benne volt abban a gyermekkora, az élete, édesanyja szeretete és szíve, más számára láthatatlan festékkel megfestve.

Szólj hozzá!

Címkék: meskete

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr91453730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.