HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Product – Price – Place – Promotion – People – Physical evidence – Process

2008.10.17. 07:00 rokica

A Coca-Cola cég reklámfőnöke egy világraszóló reklámötletével felkeresi a pápát.
– Van egy olyan ima, szentatyám, melyben az áll: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma ..." Nos, mi fizetünk önnek, illetve az egyháznak egymillió dollárt, ha ezentúl a kenyér helyett a Cola szerepel az imában.
– Eszeveszett ötlet – mondja a pápa. – Szó se lehet ilyesmiről.
– Értem. Legyen kétmillió ...
– De gyermekem, értsd meg, ez szentségtörés!
– Hárommillióért sem?
– Egymilliárdért sem – szól a pápa, és az ajtóra mutat.
– A reklámfőnök elindul, de az ajtóban megáll és azt kérdezi:
– Elárulná azért nekem, szentatyám, hogy az a pék mennyit fizetett???

Átvágnak a fogkrémekkel

 

A fogkrémes tubus hátulján lévő összetevőknek csak egy kis része tisztítja valóban a fogakat, a többi csak csillámlik, habzik, ízesít.
Igaz, hogy a drágább fogkrémek semmivel sem tudnak többet olcsóbb vetélytársaiknál? Tényleg csak ízesített, színezett étkezési szóda van a fantasztikusan megtervezett fogkrémes tubusokban?
Bár egyes fogkrémek tubusán azt olvashatjuk, hogy akár tíz-tizenkét módon védik fogainkat, gyakran négy-öt funkció ugyanazt a hatást írja le, vagy apró csillag figyelmeztet, hogy valójában nem a fogkrém, hanem a fogkefe távolítja el a lepedéket. Viszont olyan fogkrémet elvétve találunk a hazai piacon, amely az összetevők nevét lefordítja magyarra, vagy közkeletű nevén nevezi a kémiai elemeket, például a Sodium Bicarbonate nevű talányos szert, melynek ismert neve: szódabikarbóna. De lássuk is a leggyakrabban alkalmazott összetevőket, és hogy miért is felelnek:
A nátrium-fluorid (NaF) egy fluoridvegyület, szinte minden fogkrémben megtalálható. Az ebben a vegyületben található fluorid a fogkém jótékony hatásának alapja, bár a száj baktériumait pusztító fluoridot nem csak fogkrémből viszünk szervezetünkbe, hiszen a legtöbb ásványvízben és a boltokban kapható étkezési sók nagy részében is van. Szinte minden fogkrémben megtalálható, sőt ugyanannyi van belőle.
A Nátrium-lauril-szulfát, a fogkrémek másik gyakori összetevője viszont pusztán habosító, és azon túl, hogy buborékokat kelt fogmosás közben, sok haszna nincs, sőt. Ha ez a szer, - amelyet samponokban és tusfürdőkben láthatunk viszont a fürdőben - rendszeresen érintkezik a fogínyünkkel, kiszáríthatja azt, bár ez elég ritka.
Fehér csillámpalát azért szoktak fogkrémekbe keverni, hogy a tükörbe nézve olyan érzésünk legyen, csillognak a fogaink, de ilyenkor valójában a pala részecskéin törik meg a fény. Szilikon port és a Karragénnek nevezett folyadéksűrítőt (amely egy vörös algafajból nyernek) pedig a térfogat növeléséért adagolnak ezekhez a készítményekhez, ami egyértelműen csak a helyet foglalja a tubusban. Glicerin viszont azért kerül a fogkrémbe, hogy ne kössön meg a tubusban, bizonyos értelemben kihagyhatatlan.
A Xilit és a Sorbitol édesítőszerek, annyi a szerepük, hogy édessé teszik a fogkrémet, miközben természetükből adódóan nem juttatnak cukrot a fog felületén tanyázó baktériumoknak, amelyek a fogmosás ellenére is megtelepednek a fogainkon (a fogmosás, bármilyen alapos, csak csökkenti számukat). A Xilit, vagy más néven Xylit divatos természetgyógyászati csodaszerré vált az elmúlt években.
Talán a legártalmatlanabb összetevő a szódabikarbóna, amely arra szolgál, hogy lássuk, hol habzik a fogunk, és hol kell még súrolni, illetve lemossa a fogainkon maradt ételdarabkákat - ez a fogmosás legfőbb feladata.
Ezen felül számtalan aroma, vitamin, parfüm, növényi kivonat (általában eukaliptusz és menta) vagy éppen a fogakba beépülő kalcium megtalálható a fogkrémekben, de ezeknek az összetevőknek fogápolási szempontból nem sok szerepük van.
Néhány fogkrémbe antibakteriális hatású anyagokat is kevernek, például Triklozánt, de sajnos ezeknek a szereknek a fertőtlenítő hatása a fluoriddal ellentétben nem tesz különbséget a fogszuvasodást okozó baktériumok és a száj élő flórájában élő egyéb, ártalmatlan vagy éppen védekező organizmusok között, ezért ha az ilyen típusú fogkrémet huzamosabb ideig használjuk, majd hirtelen abbahagyjuk fogyasztását, kellemetlen fertőzésekkel nézünk szembe.
(Fuchs Péter – Origo)

Nem viszi a kakaófoltot a Vanish

 

A Reckitt Benkiserre 15 millió forintos bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal megtévesztő reklám miatt.

A tévéreklámokban elhangzó állításokkal szemben nem tünteti el a kakaófoltot a ruhákból a Vanish Oxi - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az ominózus kijelentés a márka 2006-os és 2007-es reklámjaiban is szerepelt.

A versenyhatóság külső szakértőt vont be az állítás valóságtartalmának vizsgálatába. A tesztek eredménye szerint a termék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis a reklámban hirdetettekkel szemben nem viszi ki a kakaófoltot. Ezzel pedig a GVH megállapítása szerint a márkát hirdető Reckitt Benkiser megtévesztette a fogyasztókat.

A Vanish-sel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen állítás, amely nem bizonyult igaznak a versenyhatóság vizsgálata során. A tévéreklámokban azt is kiemelte ugyanis a márka, hogy a klórmentes fehérítő termékek színes ruhákon is alkalmazhatóak. A felkért szakértő szerint bár az állítás a színes ruhák többségére igaz, de nem mindegyikükre. Ez alapján a GVH ismét a fogyasztók megtévesztését állapította meg.

Az összesen 15 millió forint értékű bírság kiszabásakor a hatóság figyelembe vette, hogy a reklámokat egy jelentős piaci részesedéssel rendelkező vállalat tette közzé, amely ráadásul nem először kap elmarasztalást a szervezettől.
(Forrás: Médiainfó)
 

 

4 komment

Címkék: napiszösz

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr76718536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

liidiiia 2008.10.19. 09:18:17

szia rokica, nekem fogorv ismerősök mondták, több is, egymástól függetlenül, hogy az elmex fogkrémben van igazi fogvédő anyag is, egy vegyület, ami miatt a fluor könnyebben beépül a fogakba (azaz marad, és nemcsak odaköszön egy helót nekik és továbbáll). ők azt ajánlották, hogy az egyik fogmosáshoz aztat használandjam.

hölgyválasz · http://holgyi.freeblog.hu 2008.10.20. 21:15:34

Szia Rókica!:)

Vajon miért nem lepődtem meg...?

A szemfényvesztés nem újdonság, gyakorlatilag én még soha nem vásároltam semmit, pusztán reklámja alapján.
Inkább maradok az empirikus útnál.

A kép viszont valami egészen különös és bűbájos!:)

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2008.10.21. 09:25:22

Kedves liidiiia!

Érdekes dolog ez a fogkrémekkel. Tény, hogy a fluorid jótékony befolyással bír a fogszuvasodás megelőzésében. Ám ami mennyiség a fogzománcon át, külsődleges bevitellel képes beépülni, azért nem kell túlzottan lelkesednünk (épp így elkeseredni sem szükséges miatta, mert azért mégiscsak több a semminél).
Azonban érdemes odafigyelni, hogy még mennyi fluoridot viszünk be a szervezetünkbe olyan dolgok által, amiről eszünkbe sem jutna ilyesmi.

Például vannak olyan országok, ahol az étkezési só fluoridot tartalmaz, máshol az ivóvizet fluorozzák. Belgiumban a fluoridtabletták egyfajta élelmiszer-kiegészítők, Németországban gyógyszerek. Németországban pl. fel kell tüntetni, ha valamely fluoridtartalmú ásványvíz fluoridtartalma 1,5 ppm felett van; Belgiumban még 9 ppm feletti fluoridtartalom esetében sem kell utalni erre.

A fluorid-túladagolás a fogakat nemcsak megsárgítja, de paradox-módon a fogállományt puhítja is. Már csak ezért is fontos, hogy tablettás fluorid-bevitelt csakis orvosi ellenőrzés mellett szabad folytatni és hozzá kell adni a többi beviteli forrásból származó mennyiséget, ugyanis, ha nem vigyázunk, simán túladagolható.
Megemlíteném még azt az esetet – bár nem vagyok természetgyógyász – amikor a candida gombát próbálják kiűzni egy beteg szervezetből. Kifejezetten tilosnak mondják a fluoridos fogkrémek – és minden más izék – használatát, bevitelét. Gondolom, oka van, bár még egyszer mondom, nem értek sem a természetgyógyászathoz, sem a candidához.

A húgom egyébként fogorvos, meg fogszabályzó szakorvos, meg szájsebész, meg arccsontművész, meg még a jó ég tudja, miféle (jut eszembe, a múlt héten levizsgázott ejtőernyős ugrásból is). : -)))
Ő szokta volt mondani, hogy tök mindegy, milyen fogkrémet használunk, egy a lényeg: MOSSUNK FOGAT!

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2008.10.21. 09:47:20

Kedves hölgyválasz, a képet természetesen loptam. :-)))
A reklámokban és a hirdetésekben azon túl, hogy igen gyakran előfordul a „fényezés” (és a termék árába természetesen beépítik a marketingköltségeket), azt tartom a legvisszatetszőbbnek, hogy simán átverik a fogyasztókat. Pedig egy üzlet akkor jó, ha az eladó és a vevő is megelégedett. Létezhet ilyen, ez nem pusztán utópia, de sajnos, manapság ez elhanyagolandó szempont. Tudom, hogy szükség van reklámra – na, nem ilyen dömpingben –, mert honnan is tudhatnánk, hogy létezik egy termék, vagy szolgáltatás és mifene, ha senki nem tenne róla említést?
Azt hiszem, régebben már valahol említettem a „kedvenc” kampányomat, amikor egyfajta tejtermék darabárából egy egész forintot gyermekjótékonysági célra ajánlottak fel. Össze is gyűlt vagy egymilliónyi píz. Igaz, hogy ha az említett termék televíziós kampányára fordított összeget csak úgy két alkalommal elkülönítették volna, akkor már azonnal átutalhatták volna ezt az összeget a rászorulóknak. Igen ám, de akkor ki vett volna meg tőlük – segítő szándékkal – egymillió darab joghurtot?