HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Macska, jaj!

2008.11.24. 07:00 rokica

Jó pár éve, egyik karácsony előtt úgy döntöttem, hogy az ajándék – tőlünk, saját magunknak – egy beépített szekrény lesz.
Először, ugye, ki kellett rámolni a szobából – megszüntetve a korábbi szekrényeket –, hogy helyet csináljunk az új bútornak. Iszonyú felfordulás lett pillanatok alatt, bakot ugrottunk, dobozokból éltünk. Aztán, ahogy kell, jöttek a szakik, fúrtak, faragtak, fűrészeltek, szegeztek. A macskáim (akkor éppen négyen voltak) nem szívelték a csatazajt, egész nap a takaró alá bújva szunyáltak. Este aztán, a hangok csitultával az övék volt a világ.
Egyik nap, szörnyű fáradtan zuhantam az ágyba, mert – Murphy törvénye szerint – nem volt elég a cirkusz, még egy jó kis hőemelkedést is beszereztem magamnak. (Megjegyezném, ez nálam szokás, a megelőző lakásfelújítás alatt épp bárányhimlős voltam). Szóval, lefeküdtünk a gyerekemmel a kisszobába, magunkra zártuk a két helyiséget elválasztó üvegajtót, ezzel elrekkentve az ádáz bandát is. Mindhiába.
Éjfél után nem sokkal iszonyú kuravanyázásra ébredtem. Te jó ég – gondoltam magamban – biztosan betörők jöttek, akik konstatálván a felfordulást és a romhalmazt, azaz azt, hogy ezt a lakást már kirámolták, most üvöltve káromkodnak. Magamhoz szorítottam a gyerekemet és szentül elhatároztam, az életem árán is meg fogom védeni! Ráhúztam a paplant, eltakarván őt, amennyire csak lehet … majd lassú, néma osonással kibújtam az ágyból és megnyitottam az este bezárt ajtót. Mozgást nem érzékeltem, bár a szitkozódás még mindig tisztán hallható volt. A sarokból jött, az ajtó mögül. De hiszen ott csak az íróasztalom van az irodagépeimmel! Oda ember csak úgy fér el, ha mindenen átmászva leül eléjük! Kitártam az ajtót és akkor ért a felismerés:
A macskáim mind ott gyülekeztek az asztalon, körülülve a telefaxot. Ezek a bitangok telefonáltak! És esküszöm, közben röhögtek! Az éjszaka kellős közepén, kihasználva, hogy kedvükre galádkodhatnak, valószínűleg megnyomták a kihangosító gombot és azután az újratárcsázót, minek következtében a telefon – téve a dolgát – felcsörgette azt a számot, amivel legutoljára beszéltünk. El tudom képzelni, hogy örülhetett az illető, amikor éjjel felhívják telefonon, kikeltik az ágyából, megzavarva az első, legédesebb álmát, aztán ahelyett, hogy beleszólnának, legfeljebb csak nyávognak. Hát persze, hogy ledobta az agya a láncot és olyanokat üvöltött a készülékbe, amire aztán felébredtem!
Akkoriban még hála az égnek nem volt hívószámkijelzés a készülékek többségén, így nem kellett magyarázkodnom és elmesélnem nekik, hogy a macskáimmal beszéltek. Biztos vagyok benne, sosem hitték volna el.
 

2 komment

Címkék: volt egyszer egy hol nem volt

A bejegyzés trackback címe:

https://rokica.blog.hu/api/trackback/id/tr63785629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

liidiiia 2008.11.24. 13:51:25

:-DDDDDDDDDDDDDDDDD
rokica, köszi!!!!!!, csorognak a könnyeim a nevetéstől, haha. a kép is nagyon találó. :-))))))))

hölgyválasz · http://holgyi.freeblog.hu 2008.11.26. 07:01:41

Lidi, csurogtassunk együtt...! :DDDDDDDDDD

Rókica, ez tényleg.... :DDDDDDDDD