Bill Clinton hivatalosan 1993-2001 között volt az Egyesült Államok elnöke. A politikus soha nem vetette meg a nőket. Legismertebb félrelépése 1998-ban, egy Fehér Házi gyakornokhoz, Monika Lewinskyhoz fűződik. Clinton azóta visszafogja magát, főleg most, hogy egy egész világ előtt megalázott felesége, Hillary Clinton az egyik esélyese a jövő évi elnökválasztásnak. Mindezek ellenére a Budapesten bejegyzett, angol internetes oldal szerkesztői nem mindennapi ajánlatot tettek annak, aki bizonyítani tudja, Clinton félrelép, ráadásul egy magyar hölggyel.
( http://www.borsonline.hu/news.php?op&hid=4693 )
Nem igazán tudom fölfogni, hogy mi a fenének kell nekünk a félrelépéseket is importálnunk? Ami Amerikából jön, az oké, akkor is, ha nem az? Nincs elég rothadó erkölcsű politikusunk és ribancunk magunknak is? Szerintem van. Mindkét nemből, mindenféle elhajlásokkal találhatunk jó párat.
Egyébként pedig miért érzik sokan úgy, hogy a másik ágya mellett a helyük? Sajátjuk nincs? Szomorú, ha csak abban találnak kielégülést, hogy a mások farkát nemi életét fürkészik.
Szép kis társaság vagyunk. Idehívunk valakit, akit tátott szájjal (nem okvetlenül úgy, mint Lewinsky kisasszony) csodálunk, minden szavát lessük, szentírásként idézzük a mondatait a médiában, fényképezkedünk vele … és mellesleg alig várjuk, hogy megalázhassuk.
Ezek lennénk, mi magyarok? Hát én nem akarom. Én ezt egészen egyszerűen kikérem magamnak. Nem az amerikaiak az ostobák, nem a kapitalizmus rohad, hanem egyes emberek, sajtóorgánumok, főszerkesztők lelke. Az viszont az utolsó atomjáig.
