Oroszországban győzött a "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" - pravoszláv időszámítás szerint október 25-én -, a bolsevikok megdöntötték az ideiglenes kormányt.
Pétervárott vette kezdetét a felkelés Lev Davidovics Trockij vezetésével, aki a végrehajtó bizottság elnökeként a bolsevista csapatok élén az átállt Péter-Pál erőd katonáival megszállta a városba bevezető útvonalakat. A Vörös Gárda osztagai körülzárták a kormány székhelyét, a Téli Palotát. Vlagyimir Iljics Lenin már a megszállt Szmolnijból irányította a forradalom további lépéseit. Az Állami Bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij - aki az ideiglenes kormány vezetője volt - elmenekült.
A Téli Palotában rekedt miniszterek elutasították az ultimátumot, így az Auróra cirkáló lövései jelt adtak az ostrom megkezdésére. Még az esti órákban összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével. Kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át. Dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről, valamint a földről, amely köztulajdonba megy át, és a parasztok rendelkezésére bocsátják.
Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott: bevezette a nyolc órás munkaidőt, munkásellenőrzést az üzemekben, majd munkásigazgatást, elismerte a volt birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát, valamint elismerte Finnország függetlenségét. November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint választották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé.
(ma.hu)
Nagy Októberi Szocialista Forradalom: Minden másképp volt!
a Téli palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan az Auróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. A katonák oldalkapukon behatoltak a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akik még ott tartózkodtak.
A kiállításon számos rajz is látható, köztük sok olyan, amely sokáig be volt tiltva. Első ízben szerepelnek a nyilvánosság előtt L. Arcibusevnek az 1917-es gyűléseken készült rajzai. Érdekes módon a bolsevikok vezetői közül Sztálin egyiken sem szerepel, noha a szovjet történelemtanítás évtizedeken át azt verte az emberek fejébe, hogy a forradalom két vezére Lenin és Sztálin volt. Márpedig ha Sztálin nem szerepel Arcibusev rajzain, az csak azt jelentheti, hogy nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között
Még húsz évvel ezelőtt is börtönbe lehetett kerülni szovjetellenes cselekmények miatt, például néhány olyan választási plakátért, amelyre a jelöltek neve mellé a választók ilyeneket írtak: "Árulókra nem szavazok!", vagy "Lenin, Trockij és a kompániájuk annyi szerencsétlenséget hozott Oroszországra, hogy fel kellene őket akasztani!"
http://www.fn.hu/tech_tudomany/0710/nagy_oktoberi_szocialista_forradalom_minden_172863.php
