Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony és van sok (vagy csak egy) kocsi.
No, mármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából. Így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas-, vagy rakodórész), és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye, nem zakatol, tehát ezt el is felejthetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt négy pár, amelynek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhanyagolhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r2pi („r” a négyzeten, szorozva pi-vel). A képletből a pi = 3,14 ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az „r” az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol. Mi maradt meg?
Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na, attól zakatol a vonat kereke!
(Internet)