Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér
Ahol megverekszünk minden szóért
És már senkivel sem alkuszunk
Ugye jó barátom jól emlékszem
Nem is régen oda indultunk
Ma már neked is van címed, számod
Mi már sínen vagyunk, azt hiszem
Ugye alattad is autó berreg
Talán mindenkinek lesz ilyen
Ma már novemberben sem kell fáznod
És a fejed fölött tető áll
S hogyha jó idő van, át sem ázik
És a hírlapíró megtalál
Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb
Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
De nekünk így is jó
Én még emlékszem az első dalra
Amit olvasatlan dobtak el
Aztán kitanultuk hogyan szóljon
Így már egész más, de megfelel
Megy a bicikli, ha jó a lejtő
Te csak kapaszkodj a nyeregbe
És ha ráz egy kicsit, ne szólj semmit
Hiszen rosszabbul is mehetne
Hogyha találkozunk, el ne fordulj
Velem emelt fővel rázz kezet
Én majd megértem, ha nem is mondod
Hogy a széllel szembe nem lehet
És nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör, de nekünk így is jó
Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér
Oda nem visz el se HÉV, se metró
Lám a bérkocsi sem arra jár
És mert nem hiszem, csak azért mondom
Kicsit hangosabban másoknál…
(Sztevanovity Dusán)
