a fővárosnak meg a vidéknek
szóljatok légyszi a budiknak is meg a bidéknek
zöldeknek liláknak kicsiknek nagyoknak közepeseknek
szóljatok légyszi az átlagnak is meg a legeslegeknek
szóljatok légyszi a moháknak zuzmóknak harasztoknak
nagyokat álmodó szegény kis átbaszott parasztoknak
szóljatok légyszi a csúnyáknak is meg a szépeknek
kirúgott mankóknak lesajnált kerekesszékeknek
dunának tiszának zagyvarékasnál a zagyvának
szóljatok légyszi az uzsira csomagolt hagymának
szilinek szabinak reninek roninak rolinak
szóljatok légyszi a kőbányán kigyulladt trolinak
buta kis tyúkoknak régmúlton kérődző marháknak
tegnapról félretett maradék akciós farhátnak
szóljatok légyszi a bennetek lakozó szörnyeknek
elfojtott vágyaknak eladogatott könyveknek
kizökkent időnek szédítő tempóban illanó mának
szóljatok légyszi a feltöltő-kártyás villanyórának
kigazolt árkoknak szomorú leltári kaszáknak
szóljatok légyszi a birkáknak is meg a faszáknak
lötyögő küllőnek rendetlen fityegő prizmának
szóljatok légyszi a helyszínen eljáró gizdának
cicázó tollaknak száz éve kuncogó krajcárnak
szóljatok légyszi a tájegység igazi arcának
jövőnek menőnek boldogtalannak és boldognak
szóljatok légyszi a kirendelt eseti gondnoknak
kettétört ropinak négyfelé kockázott sportszeletnek
szóljatok légyszi a szertárban rohadó sportszereknek
szóljatok légyszi a kezdettől büntiben levőknek
félretolt asztalnál műanyagtányérból evőknek
naponta százszor a közkútra kijáró korsónak
szóljatok légyszi az orrotok alá tolt borsónak
adynak mikszáthnak móricznak is meg a rokonoknak
szóljatok légyszi az összekuporgatott kuponoknak
szépelgő szenteknek örökké ájtatos hiúknak
szóljatok légyszi a máséból tékozló fiúknak
lekapcsolt lakóknak kiket már hiába fikáznak
szóljatok légyszi az elműnek is meg a tigáznak
bedöglött hűtőknek lomtárként működő fagyasztóknak
szóljatok légyszi a kevéssé tudatos fogyasztóknak
ésszerű érveknek álcázott morális buktatóknak
szóljatok légyszi a kurváknak is meg a futtatóknak
lecsekkolt kukának sín mellől felszedett dekknek
szóljatok légyszi a ravaszul rászedetteknek
szorgos kis rímekkel magukat szedáló költőknek
szóljatok légyszi a mobiloknak meg a töltőknek
hívásra váróknak dühükben dühödten fröcsögőknek
szóljatok légyszi a saját kis bajukkal pöcsölőknek
apámnak anyádnak bánom is én hogy még kinek
csak menjetek gyorsan és szóljatok légyszi, hogy
zumek
