A Coca-Cola cég reklámfőnöke egy világraszóló reklámötletével felkeresi a pápát.
– Van egy olyan ima, szentatyám, melyben az áll: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma ..." Nos, mi fizetünk önnek, illetve az egyháznak egymillió dollárt, ha ezentúl a kenyér helyett a Cola szerepel az imában.
– Eszeveszett ötlet – mondja a pápa. – Szó se lehet ilyesmiről.
– Értem. Legyen kétmillió ...
– De gyermekem, értsd meg, ez szentségtörés!
– Hárommillióért sem?
– Egymilliárdért sem – szól a pápa, és az ajtóra mutat.
– A reklámfőnök elindul, de az ajtóban megáll és azt kérdezi:
– Elárulná azért nekem, szentatyám, hogy az a pék mennyit fizetett???

Átvágnak a fogkrémekkel

 

A fogkrémes tubus hátulján lévő összetevőknek csak egy kis része tisztítja valóban a fogakat, a többi csak csillámlik, habzik, ízesít.
Igaz, hogy a drágább fogkrémek semmivel sem tudnak többet olcsóbb vetélytársaiknál? Tényleg csak ízesített, színezett étkezési szóda van a fantasztikusan megtervezett fogkrémes tubusokban?
Bár egyes fogkrémek tubusán azt olvashatjuk, hogy akár tíz-tizenkét módon védik fogainkat, gyakran négy-öt funkció ugyanazt a hatást írja le, vagy apró csillag figyelmeztet, hogy valójában nem a fogkrém, hanem a fogkefe távolítja el a lepedéket. Viszont olyan fogkrémet elvétve találunk a hazai piacon, amely az összetevők nevét lefordítja magyarra, vagy közkeletű nevén nevezi a kémiai elemeket, például a Sodium Bicarbonate nevű talányos szert, melynek ismert neve: szódabikarbóna. De lássuk is a leggyakrabban alkalmazott összetevőket, és hogy miért is felelnek:
A nátrium-fluorid (NaF) egy fluoridvegyület, szinte minden fogkrémben megtalálható. Az ebben a vegyületben található fluorid a fogkém jótékony hatásának alapja, bár a száj baktériumait pusztító fluoridot nem csak fogkrémből viszünk szervezetünkbe, hiszen a legtöbb ásványvízben és a boltokban kapható étkezési sók nagy részében is van. Szinte minden fogkrémben megtalálható, sőt ugyanannyi van belőle.
A Nátrium-lauril-szulfát, a fogkrémek másik gyakori összetevője viszont pusztán habosító, és azon túl, hogy buborékokat kelt fogmosás közben, sok haszna nincs, sőt. Ha ez a szer, - amelyet samponokban és tusfürdőkben láthatunk viszont a fürdőben - rendszeresen érintkezik a fogínyünkkel, kiszáríthatja azt, bár ez elég ritka.
Fehér csillámpalát azért szoktak fogkrémekbe keverni, hogy a tükörbe nézve olyan érzésünk legyen, csillognak a fogaink, de ilyenkor valójában a pala részecskéin törik meg a fény. Szilikon port és a Karragénnek nevezett folyadéksűrítőt (amely egy vörös algafajból nyernek) pedig a térfogat növeléséért adagolnak ezekhez a készítményekhez, ami egyértelműen csak a helyet foglalja a tubusban. Glicerin viszont azért kerül a fogkrémbe, hogy ne kössön meg a tubusban, bizonyos értelemben kihagyhatatlan.
A Xilit és a Sorbitol édesítőszerek, annyi a szerepük, hogy édessé teszik a fogkrémet, miközben természetükből adódóan nem juttatnak cukrot a fog felületén tanyázó baktériumoknak, amelyek a fogmosás ellenére is megtelepednek a fogainkon (a fogmosás, bármilyen alapos, csak csökkenti számukat). A Xilit, vagy más néven Xylit divatos természetgyógyászati csodaszerré vált az elmúlt években.
Talán a legártalmatlanabb összetevő a szódabikarbóna, amely arra szolgál, hogy lássuk, hol habzik a fogunk, és hol kell még súrolni, illetve lemossa a fogainkon maradt ételdarabkákat - ez a fogmosás legfőbb feladata.
Ezen felül számtalan aroma, vitamin, parfüm, növényi kivonat (általában eukaliptusz és menta) vagy éppen a fogakba beépülő kalcium megtalálható a fogkrémekben, de ezeknek az összetevőknek fogápolási szempontból nem sok szerepük van.
Néhány fogkrémbe antibakteriális hatású anyagokat is kevernek, például Triklozánt, de sajnos ezeknek a szereknek a fertőtlenítő hatása a fluoriddal ellentétben nem tesz különbséget a fogszuvasodást okozó baktériumok és a száj élő flórájában élő egyéb, ártalmatlan vagy éppen védekező organizmusok között, ezért ha az ilyen típusú fogkrémet huzamosabb ideig használjuk, majd hirtelen abbahagyjuk fogyasztását, kellemetlen fertőzésekkel nézünk szembe.
(Fuchs Péter – Origo)

Nem viszi a kakaófoltot a Vanish

 

A Reckitt Benkiserre 15 millió forintos bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal megtévesztő reklám miatt.

A tévéreklámokban elhangzó állításokkal szemben nem tünteti el a kakaófoltot a ruhákból a Vanish Oxi - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az ominózus kijelentés a márka 2006-os és 2007-es reklámjaiban is szerepelt.

A versenyhatóság külső szakértőt vont be az állítás valóságtartalmának vizsgálatába. A tesztek eredménye szerint a termék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis a reklámban hirdetettekkel szemben nem viszi ki a kakaófoltot. Ezzel pedig a GVH megállapítása szerint a márkát hirdető Reckitt Benkiser megtévesztette a fogyasztókat.

A Vanish-sel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen állítás, amely nem bizonyult igaznak a versenyhatóság vizsgálata során. A tévéreklámokban azt is kiemelte ugyanis a márka, hogy a klórmentes fehérítő termékek színes ruhákon is alkalmazhatóak. A felkért szakértő szerint bár az állítás a színes ruhák többségére igaz, de nem mindegyikükre. Ez alapján a GVH ismét a fogyasztók megtévesztését állapította meg.

Az összesen 15 millió forint értékű bírság kiszabásakor a hatóság figyelembe vette, hogy a reklámokat egy jelentős piaci részesedéssel rendelkező vállalat tette közzé, amely ráadásul nem először kap elmarasztalást a szervezettől.
(Forrás: Médiainfó)