HTML

Új rendszabály

A blog.hu úgy döntött, hogy innentől kezdve „Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek”. Nos, nemcsak ebben a blogban, hanem az összesben, amit ők üzemeltetnek. Ez nem az én döntésem volt, nem tiltottam ki senkit, készen kaptam a szabályt. Sajnálom, mert így belterjessé vált a dolog, csak az itt blogolókkal szólhatunk egymáshoz. Állítólag biztonsági szempontokat vettek figyelembe. Persze, bárki, bármilyen néven és címen lehet felhasználó, regisztrálhat egy nicket (akár naponta másikat) és akkortól szabad a pálya. Csakhogy az emberek többsége nem szeret bíbelődni. Összegezve: én kérek elnézést!

akció-reakció

Címkék

Címkefelhő

Naptár

október 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

MARXIM

2007.08.04. 06:00 rokica

Egy tündéri helyen söröztünk a napokban. Sok szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe, aki nemcsak kordont építeni/bontani, árkot ásni, fel- és kivonulni, tüntetni, kitüntetni és eltüntetni tud, hanem jókedvűnek lenni, nevetni is képes.
 
Budapest, II., Kisrókus u.23.
 
Itt csak a külsőségek idézik a szocreált – minden más a velejéig romlott kapitalizmus! (állapította meg Marxim Gorkíj több gyomorkeserű után)
Egy-két étel a teljesség igénye nélkül:
Sajtós
Mester Elvtárs és Margherita
Pagannyin-máshol Paganini
Pizza á la Leninvárosese
Pizza á la Usonka
Kolbászkoje
Pizza á la Sztálinvárosese
Gordi – Gorbi
Vörös Október
Szibériai álom
Választási igéretek
Pizza á la brrr...ÁVO
Gulag pizza - máshol Hawai
CCCP IZZA
Vidám úttörő
Vörös Kommiszár
Csernobili
Marxicana
Jelcin kedvence
15 éves a Marxim
Következő 5 éves tervünk: az idén megtervezzük, hogy jövőre milyen tervmutatók érvényesülnek a következő év tervszámainak négy év múlva esedékes bázisadataihoz, megtervezendő az ötödik év keretszámait. Ja, és közben végig piálunk.
 
Figyelmeztetés
A tisztiorvos figyelmeztetése: a kommunizmusban az ember sejtjei (a párt sejtjeivel ellentétben) 5 évente elhalnak és sosem újulnak meg. Minden más rossz vicc és minden ötévesnek új!

Szólj hozzá!

Címkék: jártamban keltemben

no comment

2007.08.03. 19:23 rokica

Jakab István február 24-én a fővárosból felhívta feleségét, és azt mondta: nem megy haza Debrecenbe, mert gyengélkedik, mondta a Blikknek az országgyűlési képviselő volt felesége, aki állítása szerint az első vonattal Budapestre utazott. A bérelt fővárosi lakásban, mint mondta, félreérthetetlen helyzetben találta volt férjét a nála 24 évvel fiatalabb titkárnőjével. A Magosz elnökeként gazdatüntetéseket, traktoros demonstrációkat szervező Jakab István elveszi feleségül a titkárnőjét, a képviselőnek ez lesz a harmadik házassága. Az asszony szerint a képviselő már sem vele, sem a két gyermekükkel nem áll szóba.
http://index.hu/politika/belfold/2006/valasztas/pturul/jakis070802/  

Kilépett pártjából hétfőn egy olasz kereszténydemokrata képviselő, Cosimo Mele, aki egykor a honatyák kábítószer-vizsgálatát szorgalmazta, miután egy szállodában rajtakapták egy magát túladagolt prostituálttal. „Büszke vagyok magamra. Riasztottam a szálloda portását és megkértem, hívja a mentőket, amikor ráébredtem arra, hogy a nevem is a nyilvánosságra kerülhet. Sokan elszeleltek volna" - mondta a Corriere della Sera napilapnak Mele, aki nős és három gyermek apja. Egy olasz tévé műsorban tavaly közölték, hogy tiltott szerek nyomai után kutatva titokban megvizsgáltak ötven honatyát. Kiderült, hogy egyharmaduk kábítószert fogyasztott az előző 36 órában.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=172706

Egy férfit azzal vádoltak, hogy megrontott egy bárányt, de szabadon engedték, mivel az állat nem volt képes tanúvallomást tenni.
A haaksbergeni férfit akkor tartóztatták le, amikor a farmer rajtakapta, hogy molesztálja az állatot. De a vádat elejtették ellene, mivel a bárány képtelen tanúvallomást tenni arról, hogy ő nem akart szexuális kapcsolatot a férfival.
http://www.netbulvar.hu/bizarr/0707/273493

A férfi csendesen ült a kikötői kiskocsma egyik sarkába eldugott asztalánál és meredten bámult a poharába. Gondolkodott, bár a gondolatok egyre kuszább táncot lejtettek a fejében. Remélte, mire az üveg aljára ér, ott megtalálja a nagy igazságot, a mindenre választ adó jó tanácsot, az útmutatást. Az előző üveg alján nem lelte, gondolta hát, megpróbálkozik még eggyel. Végigpergett előtte sok-sok éve. Szép, szerető családja van, két gyönyörű gyermek és egy hűséges asszony, aki mindig törődéssel vette körül. Nagyon csendes, békés életet éltek – ahogy ez egy orvoshoz illik, – mindig odafigyeltek egymásra. Sokáig hitte, ennél boldogabb nem is lehetne. Jól tudta, felelősséggel tartozik értük. Nincs joga játszani a sorsukkal, a biztonságukkal.
Nem hitte volna, hogy egy perc alatt fejre áll majd az élete azzal, hogy meglátta a lányt, aki mint a tornádó, úgy robbant be az érzékeibe. Bolondnak érezte magát, hiszen mit sem tudott róla. A lány vidám volt, vonzó és kacér. Maga volt az élet. Egy olyan élet, amelyről a doktor, bár tudta, hogy létezik, soha ki nem próbálhatta. Épp olyan színű a haja, mint ez a pohár vörösbor – gondolta – ahogy a gyertya fénye most átvibrál rajta. Fura érzés szorította el a szíve táját, húzta szinte görcsbe a gyomrát, bizsergette tetőtől talpig. Már nem tudta, mi melegíti belülről. Akarta, nagyon akarta hinni, hogy csak a rubinszínű nedű. Hajnalodott. Felhajtotta az utolsó kortyot és felállt az asztaltól. Gondolta, átmegy a szemben lévő európai cukrászdába, ahonnan a szél már áthozta a frissen sült péksütemények illatát. Ki akart józanodni. Odaát azonban nem itta meg az eléje tett kávét. Behunyt szemmel hagyta, hogy Barry White rádióból szűrődő tengermély hangja a szívébe égesse magát. Csendesen, hogy senki se lássa, elmorzsolt egy könnycseppet a szeme sarkában, majd odaintett a pulthoz:
– Fizetek főúr, volt egy feketém…

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: meskete

Gül Baba türbe

2007.08.02. 20:06 rokica

Ma ismét egy gyönyörű nap hagy emléket életem hátralévő részének. A Lukács-fürdőtől felsétáltunk párommal az egyedi hangulatú, girbegurba Gül Baba utcán a Rózsák Atyjának sírjáig. Nagy kár, hogy egyelőre kevesen ismerik ezt a pazar, egyedi hangulatú történelmi emlékhelyet.
A város szívében, mégis minden ártó urbanizmustól (van ilyen szó?) elszigetelten található a szentély, melynek pompás kertjében egy végtelenül kedves bácsika mesél a történelmi időkről – valamint egy erősen vörösbe hajló, teknőctarka macska kísérte minden mozdulatunkat. Érdekes, már nem az első ilyen jellegű tapasztalatom akad, hogy ezek a macskák – mintha valamiféle reinkarnációk lennének – kísérőnkké szegődnek a régi romok, síremlékek között és rajtunk tartják a szemüket. Hiszem, hogy ilyenkor valamit közölnek velem. Hiszem és néha értem is.
A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott.
A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A bektasi rend tagjai elsősorban szerzetesek, dervisek, de - szükség esetén - katonai feladatokat is ellátnak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről, természetszeretetéről vált ismertté.
Gül Baba nevének az eredete a mai napig tisztázatlan. Sokan hiszik, hogy a „Rózsák Atyja” a virágok iránti olthatatlan szeretetéről kapta a nevét. Rózsákat és egyéb gyönyörűséges virágokat nevelt a domboldalon. Ennek köszönhető az is, hogy a múlt században Rózsadombnak keresztelték el a Budai-hegységnek ezt a részét, ahol a türbe is áll. A legenda szerint mindig viselt a turbánján egy rózsaszálat: erről kapta a Rózsák Atyja nevet, de származhat neve a dervissüvegén lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek, és a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.
Szulejmán kíséretével jött Budára, s itt is halt meg 1545-ben. Temetésén Szulejmán szultán is részt vett és személyesen vitte a dervis koporsóját. Mohamed, a III. budai pasa sírja fölé türbét, azaz sírkápolnát emeltetett (parancsára Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette 1543 és 1548 között). A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, melyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak. A türbe nagyon korai iszlám szenthely, az ötödik vagy a hatodik az oszmán-török birodalom időrendi rangsorában, és a világ legészakibb iszlám zarándokhelyeként van nyilvántartva.
Lehet, hogy Gül Baba történetében több a mese, mint az igazság, az azonban kétségtelen, hogy a Rózsadomb nem indokolatlanul viseli a kedvelt és elterjedt virág nevét. A rózsabokrok szépen díszlenek és gazdagon virágoznak a napos lejtőkön, fantasztikus édes, mézes illatot árasztva magukból. Jó volna, ha a közterületekre és a kertekbe új, hosszabb ideig virágzó rózsabokrok kerülnének. Gyönyörű hagyomány lehetne ezen a helyen megtartani a rózsakultuszt, hiszen igen kevés olyan emlékünk maradt már, amire a megszálló és a megszállott sem emlékszik vissza haraggal a szívében, sőt, úgy véli, sok szépet kapott a másiktól. Jó lenne, ha a Rózsadombról nemcsak a pénz, az anyagi javak birtoklása juthatna újra az eszünkbe, hanem a szeretet és a szépség is. Én a mai napon kaptam inspirációt hozzá. Kívánom mindannyiunknak.

Szólj hozzá!

Címkék: jártamban keltemben

Mit nézünk a dobozban?

2007.08.01. 22:57 rokica

Semmit. Egyre inkább az a véleményem, hogy csak meredünk a készülékre, mert színes és mindenféle alakok mozognak benne. Kapni csak egészen elvétve, fehér holló módjára, esetleg tévedésből lehet tőle bármit is. Alig tudomány, még kevesebb kultúra, semmi nevelés, nuku rányitás a világra. A hírekben borzalmak sorozata, leginkább naturális megjelenítésben sok vérrel, hullákkal, kiömlő belekkel – mert úgy izgalmas. Hogy mi van mögöttük? Kit érdekel? Különben is aszerint kell kommentálni, hogy a támadó, vagy a támadott áll közelebb a szívünkhöz.
Gyerekkoromban, úgy 8 – 10 évesen a szünidőben alig vártam, hogy láthassam a Tüskevár című sorozatot a tévében. Később nagyon örültem a Keménykalap és krumpliorrnak, a Szeleburdi családnak, a Dunai hajósnak, vagy más műfajban a Magnumnak, illetőleg a Gyilkos soroknak. Hadd ne rejtsem véka alá, mára már dögunalmas lett. Ugyanis minden nyáron ugyanaz a műsor. De ne hazudjak, nemcsak nyaranta, napról-napra, hétről-hétre ugyanaz.
Mindegy, hogy közszolgálati csatorna, vagy kereskedelmi kanális. Különben is mi az, hogy közszolgálati? Ki a hátam a köz? Én vagyok, vagy a szomszéd? A Fradi, vagy a Dózsa? Az otthon ülők, vagy a Kossuth teret körbepisilők? Esetleg a kormánypártiak a köz, vagy az ellenzékiek? A politológusok, vagy azok, aki szerint még mindig népköztársaság az államformánk? A kékszeműek, vagy barnák? A kutyások, vagy a macskások, esetleg azok, akik nem tartanak állatot? Esetleg mindenki a köz? Mert akkor senki nem az.
A kereskedelmi adók pedig csak eladók. Árusok, vigécek. Reklámidőkkel bótolnak. Semmi másról nem szólnak – talán nem is akarnak. A két reklámblokk közti időt el kell valamivel ütni. Mindegy, mivel. Egy bibi van a dologban. A kedves reklámozóknak a millióik kifizetése mellett még nem jutott el az agyukig, hogy a hozzám hasonló átlagember – akihez szólni szeretnének – már totálisan elfásult. Ma este pl. kényszerítettem magam, hogy emlékezzem vissza az elmúlt órában „látott” reklámokra. Mit hirdettek, kinek és hol? Egyet sem tudtam korrekten visszasorolni. Csak arra emlékeztem, hogy valami autó, egy akármilyen sampon, talán egy telefon és némi gyanta. Egyszerűen hidegen hagynak már a reklámok! Ezekre a blokkokra vak vagyok és süket! Pedig ott forog az orrom előtt. Röhejesen kidobott pénz. Mint ahogy röhejesek a műsorok is. Nem értem például, hogy Nóci cicije mennyivel lesz nézhetőbb, ha a 12 éven aluli gyerek mellé leültetnek egy felnőttet is. Mert ugye, ajánlják – és ezt karikával is jelzik a képernyő bal alsó sarkában.
A tudományos és ismeretterjesztő channelekkel eleinte még ki voltam békülve. Miután belenéztem, úgy gondoltam, talán megérik az árukat, mert tényleg érdekes, addig még nem ismert területekre vittek el. Aztán rá kellett ébrednem, hogy a helyzet ott is ugyanaz, mint a többinél, csak nekem, mint újszülöttnek volt a vicc új. Eleinte igazán nagyon érdekeltek a krokodilok, kígyók, majmok, jó volt belepillantani a szövetséges csapatok hadműveleteibe, az angol királyok életébe, vagy Júdás evangéliuma, a francia sajtok világa, illetőleg a főző műsorok is nagyon le tudtak kötni. Ímhol azonban, ötvenedszer, már nem, nem és nem izgatnak. Nem beszélve arról, hogy a Spektrumon is bevezették a „szőke ribanc kibabrál veled” jellegű betelefonálós játékokat. Semmi tudás, semmi IQ, semmi történés, Csak hívj, hívj, telefonálj, regisztrálj és szívj. Ehhez még filmanyag sem kell, csak egy kamera és a kis csinos, sokat csacsogó agyatlanka. Ez még csak nem is műsor.
Ez terrorizmus, ami ellenem irányul.
Televízió? Havi sokezer forint, amit kilökök az ablakon. Ez a luxus! És még ráadásul jogosan is mondhatják, hogy mi a rákot akarok, amikor ez megfelel nekem – hiszen megfizetem. Inkább innám el, az legalább meglátszana rajtam…

1 komment

Címkék: napiszösz

Viccből vaddisznóagyarat kapott altatásban

2007.07.31. 18:27 rokica

Beperelte főnökét egy fogorvosi asszisztens, mert az tréfából vaddisznóagyart mintázó fogakat készített neki fogpótlás helyett, míg a nő altatásban feküdt. A fogorvost végül nem marasztalta el a bíróság. Feltehetően azért, mert mire kollégája felébredt kivette a pótlást.

 

A washington állambeli Auburnben dolgozó fogász asszisztensének fogpótlásra volt szüksége. Az orvos elaltatta a nőt, vaddisznóagyart épített a szájába, lefényképezte, majd kivette az agyarakat és rendesen elvégezte a beavatkozást. A fotókat nem mutatta meg a nőnek, munkatársa csak később látta a felvételeket, mikor kollégái nevetve átadták neki a képeket egy születésnapi bulin.
A nő családja egyébként disznókat tenyészt a farmján, és ezt gyakran említette munkahelyén. A fogorvos feltehetően ezért döntött úgy, hogy megvicceli munkatársnőjét. A tréfa rosszul sült el: a nő beperelte főnökét, akit végül felmentettek.
(Forrás: Hírextra)

Csak annyit kérdeznék, hogy ha egy orvos altatásban magáévá teszi, esetleg perverz játékokra használja a pacienseit, akkor nem marasztalható el, mert mire azok fölébrednek már „kiveszi”? A jó édesanyját az ilyen orvosnak és a jó édesanyját az ilyen bíróságnak.

2 komment · 1 trackback

Címkék: bakker

A három kívánság

2007.07.30. 18:51 rokica

A farkas beleszippantott a levegőbe. Felborzolta a szőrét: ez csak Ő lehet, Piroska. A parfüm körüllengte, körbefonta, andalítóan játszott érzékeny szagreceptorain. Hirtelen forróság öntötte el. Előtolult lelkében a sok régi emlék: az első találkozásuk az erdőben, a "lakoma", majd a tömérdek Piroska és farkas vicc. Igen, Ő az, az örök Piroska. Mióta ketrecbe zárták a farkast, igazából csak unatkozott, de egyszer újra összehozta őket a sors, egy véletlen, ártatlan vasárnap délután. Azóta Piroska többször is meglátogatta őt. Szeszélyesen, nőiesen. Hiába no, elteltek az évek. Piroska nő lett. De a hang, az illat ugyanaz. Csak ültek és néztek egymás szemébe. Értették egymás gondolatait, vagy mégse? A farkas a ketrecben, Piroska a szabadságban. Néha úgy érezte a nő bejön a rács mögé, de nem volt biztos benne.
- Úristen mire gondolhat? - bizonytalankodott a farkas. Miután elbúcsúztak, a rácsok mögött úgy érezte, végleg egyedül maradt. A sakál gúnyos, irigy nevetése áthallatszott a szomszédból:
- Na mi van, farkas koma, itt is van csajod?
Unottan elfordult. Este az állatgondozók filmet vetítettek, Mel Gibson: "Mi kell a nőnek?" vagy valami ilyesmi volt műsoron. A film alatt infarktust kapott. Másnap ott állt Piroska az üres ketrec előtt:
- Pedig teljesítettem volna három kívánságát! - hüppögte. Majd vállat vont:
- Á, ezek a férfiak! - és egykedvűen továbbállt.
Újgazdag fiú úgy dönt, elmegy horgászni kicsinykét. Ki is választ magának egy természetvédelmi területen lévő tavat – ahová őt beengedik, hiszen ropogós bankókkal van tömve a zsebe (no meg apuka is tett már ezt, azt szívességként a halőrnek) - itt nem zavarja a szutyok pórnép az ő szórakozását. Kiszáll legújabb típusú sport mercijéből, megigazítja magán világos lila susogós adidas szabadidőruháját és óvatosan, nehogy sáros legyen vadonat nike cipője, a vízparthoz ballag. Felcsalizza carbonszálas shakespeare botját, megigazítja multiplikátoros orsóját és kapásra vár. Hogy teljék az idő, képregényekkel szórakoztatja magát és a kis szőkére gondol, akinek majd este megmutatja, milyen is az igazi férfi, hadd tanuljon az a kölyök.
Telik-múlik az idő, egyszer csak megmozdul a kapásjelző. Újgazdag fiú bevág és lám, egy pici hal fickándozik a zsinór végén. Fiúcskánk leakasztja a horogról, de mivel igen aprónak találja, dühösen visszadobja a vízbe. A halacska tesz egy-két kábult kört, majd visszafordul és így szól:
- Köszönöm, hogy visszadobtál, de mondd, mi lesz a három kívánsággal?
Újgazdag fiú gondolkodik kicsit, majd megszólal:

- Oké, jókedvemben találtál. Soroljad hát halacska...

1 komment

Címkék: meskete

WANTED

2007.07.29. 13:43 rokica

Koalíció és ellenzék. Parlamenti munka és népszavazás. Szakadásra és együttgondolkodásra invitálás. Folynak a csapból, sulykolnak a médiában, égetik magukat a bőrünk alá. MSZP, SZDSZ, FIDESZ, MDF, stb…
Saját magukon kívül ki a szösz tudja még komolyan venni őket? Egyáltalán szól ez az egész a választókról, vagy politikusaink csak a saját érdekükben manipulálnak bennünket? Meddig lehet még folytatni, hogy választunk embereket, akik aztán magasról tojnak a fejünkre? Vannak, akik komolyabb szándékkal indulnak a saját zsebük teletömésénél?
A 2002-es országgyűlési választások óta az alábbiakban felsorolt pártokról van tudomásom. Jó pár közülük meg is szűnt azóta. De mi lett a többivel? Vajon tele vannak ambícióval az ország felvirágoztatása érdekében?

1. 1930-2000 Kisgazdapárt
2. 56-os Nemzeti Párt
3. 56-os Párt Győr
4. 56-os Szellemiségű Magyar Nemzeti Párt
5. 89-es Magyar Október Párt
6. Agrárszövetség- Nemzeti Agrárpárt
7. Akciószövetség Magyarországért
8. Általános Párt
9. Centrum Békejobb HOM Kereszténydemokrata Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért
10. Cigányok Igazság és Élet Pártja
11. Civil Párt
12. Demokrata Unió
13. Demokratikus Egység Párt
14. Demokratikus Kisgazda- és Polgári Párt
15. Demokratikus Nyugdíjasok Pártja
16. Demokratikus Roma Párt
17. Dolgozók Magyarországi Pártja
18. Dolgozók Népi Demokratikus Szövetsége
19. Egészséges Magyarországért Párt
20. Egyesült Magyar Republikánus Párt
21. Egyesült Magyarok Szövetsége
22. Egység a Jövőért Integrációs Párt
23. Együtt Magyarországért Unió
24. Emberek Jobblétét Teremtők Újszövetség Pártja
25. Európa Párt
26. Európai Unió
27. Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Szövetség
28. Fogyatékkal Élők Pártja
29. Földlakók Élet-Igazság-Béke-Szabadság Pártja
30. Földtulajdonosok és Földművelők Pártja
31. Független Demokrata Unió
32. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgátri Párt
33. Független Kisgazdák Országos Pártja
34. Független Köztársaság Párt
35. Független Magyar Demokrata Párt
36. Független Magyar Néppárt
37. Független Polgári Párt
38. Függetlenek Listája
39. Generációk Reform Szövetsége Nyugdíjaspárt
40. Hagyományőrző Párt
41. Harmadik Erő a kisemmizettek Pártja
42. Harmadikutas Magyar Párt
43. Haza és Vállalkozás Párt
44. Hazafiak Pártja
45. Hazafias Népfront
46. Hódmezővásárhelyi Etnikai Kisebbségek és Szimpatizánsaik Pártja
47. Humanista Párt
48. Hunyadi Szövetség
49. Ifjú Szocialisták Társulása
50. Ifjúsági Front
51. Ifjúsági Kereszénydemokrata Unió
52. Internetes Demokrácia Pártja
53. Istennel a Nemzetért és a Rászorulók Igazságáért Párt
54. Jobbik Magyarországért Párt
55. Katolikus Néppárt
56. Kelet Népe Párt Kereszténydemokraták
57. Keresztény és Szociális Néppárt
58. Keresztény Nemzeti Unió
59. Keresztény Szociális Unió
60. Kereszténydemokrata Néppárt
61. Kereszténydemokrata Pártunió
62. Kereszténynemzeti Radikális Kisgazda és Polgári Párt
63. Kisgazdák Demokratikus Szövetsége
64. Kisnyugdíjasok Pártja
65. Kisvállalkozók Pártja Polgári Demokrata Szövetség
66. Konzervatív Párt- Gazdák és Polgárok Szövetsége
67. Korrupcióellenes Polgári Demokrata Párt
68. Kölcsönös Gazdasági Segítség Pártja
69. Környezetvédelmi Unió- Párt
70. Környezetvédők Szociáldemokrata Pártja
71. Liberális Roma Unió Párt
72. Magánvállalkozók Pártja
73. Magyar Autósok és Motorosok Pártja
74. Magyar Autósok Pártja
75. Magyar Békeszövetség
76. Magyar Cigányok Béke Pártja
77. Magyar Cigányok Demokrata Pártja
78. Magyar Demokrácia Hármas Szövetsége
79. Magyar Demokrata Fórum
80. Magyar Demokrata Néppárt
81. Magyar Dolgozók Demokratikus Centrum Párt
82. Magyar Egészségvédő Szövetség
83. Magyar Egységpárt
84. Magyar Érdek Pártja
85. Magyar Fizikai Munkások Szövetségének Pártja
86. Magyar Forradalmi Szocialista Szövetség
87. Magyar Humanista Családpárt
88. Magyar Ifjúság és Szociálpolgári Párt
89. Magyar Igazság és Élet Pártja
90. Magyar Ipari Egység Párt
91. Magyar Kender Párt
92. Magyar Keresztény Roma Párt
93. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
94. Magyar Királyság Párt
95. Magyar Kisgazda és Polgári Párt
96. Magyar Legitimista Párt
97. Magyar Létbiztonságért Nemzeti Érdek Párt
98. Magyar Levente Szövetség
99. Magyar Liberális Párt
100. Magyar Megújulási Mozgalom
101. Magyar Nemesi Szövetség
102. Magyar Nemzeti Igazságpárt
103. Magyar Nemzeti Kisemberek Pártja
104. Magyar Nemzeti Szövetség
105. Magyar Nép Pártja
106. Magyar Népjóléti Szövetség
107. Magyar Nők a Családért Párt
108. Magyar Nők Pártja
109. Magyar Nőpárt
110. Magyar Nyugdíjasok Pártja
111. Magyar Ökomenikus Néppárt
112. Magyar Paraszt Párt
113. Magyar Párt
114. Magyar Piacpárt
115. Magyar Polgári Szövetség
116. Magyar Polgárok Demokratikus Pártja
117. Magyar Politikai Üldözöttek Szövetsége
118. Magyar Realista Egység Párt
119. Magyar Republikánus Párt
120. Magyar Republikánus Szegények Pártja
121. Magyar Sport Párt
122. Magyar Szociális Zöld Párt
123. Magyar Szocialista Munkáspárt
124. Magyar Szocialista Párt
125. Magyar Út Körök Mozgalom
126. Magyar Vállalkozó Párt
127. Magyar Vidék És Polgári Párt
128. Magyaroroszági Szociáldemokrata Párt
129. Magyarország Újraélesztéséért Párt
130. Magyarországért Párt
131. Magyarországért Választási Szövetség
132. Magyarországi Független Szociális Agrárpárt
133. Magyarországi Kommunisták Pártja
134. Magyarországi Népjóléti Párt
135. Magyarországi Republikánusok Szövetsége
136. Magyarországi Roma Összefogás Párt
137. Magyarországi Roma Párt
138. Magyarországi Roma Unió Néppárt Egyesült Vidékfejlesztő, Város és Faluszépítő
139. Magyarországi Romák Demokratikus Pártja
140. Magyarországi Zöld Párt
141. Magyarság Jövője Társaság
142. Megújult Független Kisgazdapárt
143. Munkanélküliek, Csökkent Munkaképességűek és Létminimum Alatt Élők Pártja
144. Munkáspárt
145. Nemzet Szegényeinek Frontja
146. Nemzeti Demokrata Párt
147. Nemzeti Egység Párt
148. Nemzeti Erők Mozgalma
149. Nemzeti Keresztényszociális Fórum
150. Nemzeti Liberális Párt
151. Nemzeti Néppárt
152. Nemzeti Társaság
153. Nemzeti Újjáépítés Pártja
154. Nemzetiségi Fórum
155. Népi Demokratikus Szövetség
156. Nők Pártja
157. Nyugdíjasok Pártja
158. Összefogás a Fennmaradásért Szövetség
159. Pajzs Szövetség
160. Petőfi Nemzeti Néppárt
161. Polgári Öntevékeny Csoport Párt
162. Polgári Szabadelvű Párt
163. Racionális Párt
164. Reform Kisgazdapárt
165. Republikánus Fiatalok Pártja
166. Roma Egység Párt
167. Romák Szocialista Szervezete
168. Sportolók és Sportkedvelők Pártja
169. Szabad Demokraták Szövetsége
170. Szabad Magyar Független Nemzeti Párt
171. Szabad Szabadságért Párt
172. Szabadelvű Párt
173. Székesfehérvári Magyar Köztársaság Párt
174. Szent Korona Lovagrend
175. Szociáldemokrata Párt
176. Szociáldemokrata Szabadságharcosok Szövetsége
177. Szociáldemokrata Választási Koalíció
178. Szövetség az Egységes Európáért
179. Szövetség Kelet Magyarországért
180. Társadalmi Koalíció az Emberközpontú Politikáért
181. Tiszta Kezek Független Politikai Párt
182. Történelmi Szociáldemokrata Párt
183. Turul Szövetség
184. Új (Zöld) Magyarország Párt
185. Új Baloldal Párt
186. Új Évezred Magyarországért Párt
187. Új Magyarországot Építők Pártja
188. Új Párt
189. Új Szövetség Magyarországért
190. Unió a Demokratikus Szocializmusért
191. Unió Magyar Fórum
192. Választó Polgárok Szövetsége
193. Vállalkozók Pártja
194. Vidék Parlamentje
195. Zöld Centrum Párt
196. Zöld Demokraták Szövetsége
197. Zöld Unió Párt

1 komment

Címkék: ez mi ez?

Pár ok, amiért érdemes magyarnak lenni:

2007.07.29. 12:46 rokica

- Nincs még egy olyan ország, amelyik önmagával lenne határos...
- Minden külföldit kibeszélhetsz, úgysem értenek belőle egy büdös szót sem.
- Nem sok olyan ország volt, amelynek az elmúlt száz évben 3 pénzneme volt...
- Olyan se, amely királyság volt de nem volt királya, hanem kormányzója, aki tengernagy volt, de az országnak nem volt tengere...
- A káromkodások buja sokszínűsége. Melyik másik nyelvben tudsz öt percig folyamatosan szitkozódni szóismétlés nélkül?
- Az a rengeteg Nobel-díjas
- Angol nyelvterületen országod említésekor mindig enni adnak
- Ellentétben a (külföldi) közhiedelemmel Magyarországon van csapvíz, elektromosság, tv és autó
- Öngyilkossági arányban a finnek még mindig megelőznek bennünket
- Mi vagyunk a brazil sorozatok legnagyobb felvevőpiaca Európában
- Mi voltunk az elsők, akik otthon verték meg az angolokat
- Mindenért lehet mást hibáztatni magunk helyett
- Főleg az oroszokat
- Meg Amerikát
- De mindenesetre siránkozni bármikor lehet
- Ha megdöglik a tehenünk, kívánhatjuk, hogy a szomszédé is dögöljön meg
- Orbán...
- Gyurcsány…
- Meg is érdemeljük. :-(
- Olyan jól élünk, hogy megengedhetjük magunknak azokat az adókat és TB kulcsokat, amik vannak
- A havazás minden télen a meglepetés erejével érint minket
- Általában nem kalkulálunk előre a nyári meleggel
- Az árvizek és az aszályok is műsoron kívül jönnek (így aztán a gazdák örökösen vonulgathatnak)

Tudjuk folytatni?

3 komment

Címkék: bakker

Előtte...

2007.07.27. 16:37 rokica

 

 

Napok óta meg sem csörren a telefon. Szabadságon van a fél ország és mintha érezné, én is oda készülök. Ma meg ráadásul a mobilomat is otthon hagytam. Reggel rátettem a szopókára – és úgy maradt. Nem is hiányzik. Azt hiszem, hétfőtől be sem kellene kapcsolnom.

Ez a pár óra a leghosszabb, ami még hátra van a napból. Kínomban már mindent kitaláltam. Internet, játék, traccsolás a kollégákkal, evés, ivás, stb. Most jólesne egy cigaretta, de nem tehetem, mert másfél éve eldobtam az „utolsó” szálat. Más már régen felállt volna a helyemben és hazamegy. Én nem. Azért sem! Én egy munkaidőkitöltő róka vagyok. Nálunk nemcsak az számít, hogy a munka el legyen végezve, hanem a munkaidőt is ki kell ám tölteni. Nehogy olyan öt percet fizessenek ki, amit nem itt töltöttem. Isten őrizz! Ja, hogy ledolgoznám máskor? Hamarabb jönnék, vagy nem veszem ki az ebédidőt? Lecsúszatni semmit nem lehet. Hogy esetleg túlórázni is szoktam? No, az már az én problémám.

A munkámat elvégeztem. Amit meg még nem, azt egyelőre nem is tudom. Nem akarok a szabim alatt dolgozni – bár ezt minden élvben elhatározom, még egyszer sem tudtam betartani.

Kattog az agyam. Most azonban azért sem állok fel. Még van fél órám. Tik-tak…

Szólj hozzá!

Címkék: napiszösz

Kháron ladikjára született

2007.07.27. 06:00 rokica

Megérzi a halál szelét


Szinte tévedhetetlenül megérzi, melyik lakó megy el legközelebb örökre egy amerikai idősotthonban élő macska. Ha Oscar, a kandúr összegömbölyödve lefekszik egy páciens mellé, az ápolók már értesítik is a hozzátartozókat: eljött az utolsó óra. A kétéves macska a feljegyzések szerint már 25 alkalommal tévedhetetlenül megérezte, ki lesz az otthonban a következő, aki örökre elmegy.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20070726-megerzi-a-halalt-egy-rhode-islandi-idosotthon-macskaja.html

Az, ami vagy, már jutalom és büntetés azért, ami vagy

Amikor ezt, a reinkarnációról szóló dolgozatot elkezdtem írni, én is, mint minden kételkedő, bizonyosságot akartam szerezni. Mire az anyaggyűjtést befejeztem visszajutottam oda, ahonnan elindultam: létezhettek a múltban, következhetnek a jövőben új életeink, a mostani egyszeri és megismételhetetlen. Ahogyan Buddha mondta: „Itt van ez a mécses. Hajnalig dolgoztam a fényénél. Reggel eloltom. Este újra meggyújtom. Az edény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanóc ugyanaz, de ugyanaz-e a láng, ami felgyullad a következő éjszakán?”

Az amerikaiak 70 százaléka, a Nagy-Britannia déli részén lakók 49 százaléka, a világon élő 250 millió buddhista, 500 millió hinduista, a libanoni drúzok, az eszkimók többsége és sok afrikai törzsi vallás követője hisz a reinkarnációban. Bolygónk népességének több mint fele.

http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=15831
Lélekvándorlás, preegzisztencia, transzmigráció, metempszühózis, reinkarnáció… sokak számára viszolyogtató kifejezések, mások számára világképük szerves része. Gyakran mondják: a lélekvándorlás filozófiája szerint… Vajon tekinthető-e bölcseleti kérdésnek a lélekvándorlás, avagy csupán a keleti misztikum újabb térhódításával állunk szemben? Amennyiben a filozófia merő agytorna, szofista szócsavarás és a valóságtól elrugaszkodott elméleti struktúra, aligha. Ám ha a filozófiát gyakorlati életbölcseletként értelmezzük, ennek szerves alkotója az ember legnemesebb részével, a lelkével foglalkozó gondolatkör. S ha lélek, akkor élet is – az öröklét és mulandóság kontrasztja is ott lebeg megválaszolandó kérdésként.


BUKOTT ANGYAL

A lányt megtörte az a jó pár esztendő, ami mögötte állt. Értetlenül szemlélte az utóbbi tizenegynéhány évét, nem értette, miért nem sikerül neki soha, semmi? "Amihez nyúlok, ronggyá válik" – gondolta egyre többször. Pedig úgy érezte, mindent megpróbált. Mégis elhagyták a szerelmei, barátai, anyagilag a padlóra került, érzelmeire nem tartottak igényt. A teste más volt, az kelendő lett volna, mint élvezeti cikk – egy-egy napra, hétre, kikapcsolódásképpen, nem többre. Épp csak a lelke nem érdekelt senkit. Ezt pedig nem tudta sem megszokni, sem elfogadni. "El vagyok átkozva" – mondogatta, amikor újra és újra kiderült, semmit sem ér az őszintesége, a segíteni akarása, a jóindulata, a korrektsége. Mindig, mindenki a csalóknak hisz. Már nem is érdekelte igazán, hisz tudta, az emberek számára a színes mese sokkal érdekesebb, mint az őszinte valóság. Sokkal inkább szerettek csámcsogni a róla és köré szőtt történeteken, még jobban alávágni a szerencsétlennek, hisz abban van a virtus.
Egy ezotériában hívő ismerőse tanácsára felkeresett egy világhírű "látó asszonyt". Tőle remélt választ kapni elrontott életére. A szobában, ahová bevezették, minden misztikus volt. Talizmánok, faragott figurák, színes, de sötét, puha szőnyegek, gyertyák mindenütt. Az asszony – magánéletben több nyelven beszélő, tanult szinkrontolmács – egy hószínű ajtó elé állította. Résnyire szűkített szemmel nézett a lány felé egy darabig, majd kis idő múlva – a lánynak óráknak tűnt – megszólalt:
– Kedves, magának gyönyörű az aurája, de a torka körül érzek valami komoly szorítást. Maga kínlódik, beteg, fél. Látom az okát is. Mondja, hallott már valaha a lélekvándorlásról?
– Persze – vágta rá a lány, holott csak hallott róla, de hinni igazán sosem hitt benne.
– Nos, – folytatta a látó asszony – elmondom magának a bajok eredetét. Ön a régi életében nagy tanító volt. Később gyógyított is, rengeteg emberen segített. Azonban elkövetett valamit, amiért ebben az életében lakolnia kell. Nem karmázta még le a vétkét, de én azt nem tudom megmondani, mikor kap végre felmentést. Ön drágám, egy bukott angyal.
"Bukott angyal ... nem karmázta le ... nem tudom megmondani, mikor" – zakatolt a lány fejében még a következő napokban is, szinte szünet nélkül. Nem bírta tovább. Olvasta valahol, hogyan tudna biztosan megszabadulni e földi gondjaitól úgy, hogy ne tudjanak rajta segíteni, ne tudják visszarángatni ebbe az életbe. Elővett egy nagy fecskendőt – a munkája miatt ilyet mindig tartott otthon, – teleszívta levegővel és gondolkodás nélkül, szinte felszabadultan pumpálta a vénájába. 
***
Egy levegőtlen, sötét helyen kezdett el eszmélni. Minden tagja gémberedett volt, kinyújtózni vágyott. Ahogy ezt tette, halk, reccsenve pattanó hangot hallott. Kábán kimászott addigi börtöne szélére és leült megpihenni. A kora nyári nap sugarai száz sziporkát bocsátottak rá. Élvezte a meleget, a fényt, a természet illatát, az arcát csókoló lágy fuvallatot. Furcsának találta a helyzetet, de nem gondolkodott. Melegedett, élt. Bizsergette, ahogy egyre feszesebbé vált a bőre, egyre karcsúbbnak, könnyebbnek, érezte magát. Egyszer csak egy apró gyermek édesen csilingelő hangját hallotta:
– Nézd mama, szitakötő!
– Az ám – felelte rá egy mélyebb női hang – hová is tettem a rovarirtót? Na, itt is van. Még csak az kéne, hogy mindenféle dög röpdössön itt nekem összevissza. Ki tudhatja, mit hordoznak ezek magukban?

 

1 komment

Címkék: meskete

És jött a doktor...

2007.07.26. 20:03 rokica

Egy 36 éves román férfi herekorrekciós műtétre feküdt be egy bukaresti kórházba. Műtétje közben azonban Naum Ciomu sebész elvesztette a türelmét, felkapott egy szikét és levágta a férfi hímtagját. A nővérek még nagyobb megdöbbenésére a sebész ezután visszahelyezte azt a műtőasztalra, majd szabályosan darabolni kezdte, mielőtt távozott a műtőből.

Ciomu azt mondta, nagy stressz alatt volt, és kijött a sodrából, amikor véletlenül belevágott a férfi húgyvezetékébe, és 'túlreagálta' a dolgot. A román bíróság azonnal bevonta Ciomu orvosi engedélyét és 38,5 millió forint pénzbírságra ítélte, mert megcsonkította a férfit.
A bíróság azt is elrendelte, hogy a kórház fizesse ki a férfi pénisz-helyreállító műtétjének 7,6 millió forintos költségét. A páciens nemi szervét a karjából kivett szövetekből építik újjá.
(életforma.hu)

Remélhetőleg, a beteg rendszeresen gyúrt. Bicepszre.

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: bakker

Tompa Mihály: A HANGYÁKHOZ

2007.07.25. 20:50 rokica

Jó reggelt, sürgő hangyanép!
Korán munkához láttatok...
Henyélő nincs közöttetek;
Nálunk nem így van a dolog!
Egyik, törvén kemény ugart,
Napestig izzad, dolgozik;
Másik, rugalmas pamlagán
Végig nyúlván - unatkozik.

A munka nálatok közös,
Az a jószág, a szerzemény;
Mindenki dolgozik s eszik...
Hja! nálunk ez más rendbe' mén:
Itt a henyélő: potrohos,
Bőrébe csak szuszogva fér;
De a meghámlott marku nép,
Oh az pogányul - ösztövér!

Ti nem versenygetek; de egy
Békés család országotok,
Ott nincs enyém, nincsen tied...
Nálunk máskép van a dolog!
Egymást felfalni érdekink [17]
Csatáiban készek vagyunk,
Fordítjuk a köpenyeget,
Eladó lesz hitünk, szavunk!

Ha veszély van, tinálatok
Mindenki víni, halni kész,
Tojásit menti a szüle...
Nálunk a honfi szóvitéz!
Nem áll meg emberül helyén, [18]
De félre áll, - s uramfia!
Az asszonynak elébbvaló
Az ékszere, mint a - fia!

És jó hangyák! tirajtatok
A külső köntös fekete;
Nálunk belől hordozza ezt
Sok ember lelke, érzete;
Hanem hogy itt is annyi sok
Csúszó-mászó férget lelünk
A ronda porban: véletek
No már ebben megegyezünk!

17. Az 1847-es kiadásban a következő négy sor helyett ez volt:

Készek vagyunk, párttérdekink
Csatáin egymást falni fel;
Hitünkkel lelkünk és honunk
Árúba vetjük, hogyha kell.

 

18. A következő négy sor pedig így hangzott:

Ha vész üvölt: a kőfalas
Szomszédba gyáván illan át;
S megmenti tűz-lángból a nő
Dús ékszerét, - aztán fiát.

Szólj hozzá!

Címkék: vers tompa mihály

Érdemes figyelni

2007.07.24. 16:52 rokica

http://www.idokep.hu/?oldal=hoterkep http://www.viharvadasz.hu/

 

1 komment

Címkék: időjárás érdemes figyelni

Trópusi növény a Zala folyóban

2007.07.24. 05:50 rokica

Az utóbbi hetek trópusi viszonyait jelzi, hogy a Balatonba egyre lassabban folydogáló Zala folyó torkolatánál eddig nem látott mértékben szaporodott el egy vízen lebegő, trópusi vízipáfrány, amit békalencséhez hasonló alakjáról és piros színéről lehet felismerni. A növény a csendes, hullámmentes, meleg vizeket kedveli, ezért a lehűléskor várhatóan hamar eltűnik. A Balaton nem megfelelő élettér számára, így továbbterjedésétől nem kell tartani. Terjed viszont a tópart kövein egy élénk zöld, fonalas alga, más néven moszat, ami négy és öt évvel ezelőtt esztétikailag zavaró mértékben szaporodott fel a vízben. (MTI)

Nemrég egy Amerikában honos aligátorteknősre bukkantak a debreceni csatornában. A fél méteres páncélos akár az embernek is nekitámad, és az ujját is le tudja harapni. Valószínűleg valaki még évekkel ezelőtt dobhatta ki otthonából, amikor túl nagyra nőtt. Azóta meg még inkább. Jól érezte magát. Azt megelőzően egy ázsiai ragadozóhal tűnt fel a kelet-szlovákiai folyókban. Hogy honnan és hogyan szaporodott el, senki sem tudja. Az agresszív hal mindent megeszik maga körül, kisebb halakat, békaporontyokat, ikrákat egyaránt. A helyiek félnek tőle, el is nevezték „bodrogközi piranjá”-nak.
Apámék kertjébe soha nem látott mennyiségben és tarkaságban érkeznek különféle madarak. Olyanok, amiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ezen a vidéken. Ott, ahol lakom, pár hete a macskabaglyok vircsaftoltak éjjelente. Konkrétan bandáztak és hergelték a lakókat. A napokban pedig láttam egy „pepita” hollót. Nem varjút, hollót! Fekete testtel és fehér szárnyakkal. Vagy például, eddig csak a képeskönyvekből ismert bogarakkal találkozom naponta. Most a világ legtermészetesebb módján, csak úgy jönnek és teszik tiszteletüket úton, útfélen a városban. Tavaly együtt utaztam a 19-es villamoson lét kérésszel. Hagyták a Tiszát és feljöttek Pestre. Már meg sem lepődöm, ha a lakótelep közepén rám száll egy mezei poloska. A párom a múltkor találkozott egy szenderrel (a rovarászok az üdvösségüket adnák egy ilyen randevúért), én pedig naponta oda-odabiccentek egy-egy elrobogó hatalmas, zöld virágbogárnak.
Asszem, nemcsak az időjárás felelős rúgott be, de alaposan, hanem a Jóisten is meghúzta a novaboros flaskát.

5 komment

Címkék: ez mi ez?

A mai nap fiction & fantasy-je

2007.07.23. 09:47 rokica

"Azt szeretnénk, ha világosak lennének a játékszabályok, tiszták, egyértelműek a viszonyok, a szabályokat pedig következetesen lehetne érvényesíteni az állammal és az állampolgárokkal szemben is."
(Draskovics Tibor)


2 komment

Címkék: napiszösz

Virágzik az indiai lótusz Szegeden

2007.07.23. 06:15 rokica

Virágba borult az indiai lótusz, amely Közép-Európában egyedülálló, hiszen ilyen nagy területen szabadban élő állomány csak a Tisza-parti városban található - tájékoztatott a Szegedi Füvészkert kertvezetője.
Pulics Julianna elmondta: az indiai lótusz a buddhisták szent virága, amely Indiában, Japánban és Kínában honos. A szegedi kertben ezer négyzetméteren több száz gyönyörű, illatos rózsaszín virág látható, amelyeket esernyő formájú, kékeszöld, viaszos leveleik még különlegesebbé tesznek.
A lótusz 1932-ben került a szegedi parkba az óföldeáki Návay-kastélyból. A füvészkertet alapító Győrffi István telepítette át a színpompás növényt, amely az egész tavon elszaporodott. Külső körülmények miatt 1974-1982 között e ritkaság nagy része elpusztult, csak pár hírmondó tő maradt.
A szakemberek hozzáértésének köszönhetően azóta újra eluralta a tavat; a látványt időjárástól függően augusztus közepéig, végéig élvezhetik az egyetemi füvészkertben.
A legenda szerint a Buddhának életet adó növényt őshazájában sokoldalúan hasznosítják: magját, a mogyoró nagyságú lótuszdiót főzve, pirítva, kandírozva fogyasztják, keményítőben gazdag gyöktörzsét főzeléknek készítik el, vagy megszárítják, és gabonával keverve kenyeret sütnek belőle, sőt fiatal hajtását és levelét is megeszik.
(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: életméz

A hercegnő és a béka

2007.07.22. 06:00 rokica

Klasszikus:
 
A királylány megcsókolta a békát. A béka gyönyörű herceggé vált. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
13+1 variáció egy témára
 
1.     
A királylány megcsókolta a békát. Ő is békává változott. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
2.     
A királylány megcsókolta a békát. Ő is békává változott. Boldogtalanul éltek és meghaltak.
3.     
A királylány megcsókolta a békát. A királylányból királyfi lett. A béka nem változott.
4.    
A királylány megcsókolta a királyfit. A királyfiból béka lett. A királylány kolostorba vonult.
5.    
A királylány megcsókolta a királyfit. A királylányból béka lett. A királyfi bevonult.
6.    
A királyfi megcsókolta a békát. Abból is királyfi lett. Kézen fogva elmentek parádézni.
7.    
A királyfi megcsókolta a királylányt. Belőle is királylány lett. Büszkén vállalták egymást.
8.    
A királyfi megcsókolta a királylányt. Erre kiderült, hogy a királylány is királyfi. Hatalmi viszálykodást kezdtek és jól elpusztították egymást.
9.    
Egy béka megcsókolt egy másikat. Az egyik királyfivá, a másik királylánnyá változott. Többször nem is mertek csókolózni, mert féltek, hogy visszaváltoznak békává.
10. 
Egy béka megcsókolt egy másikat. Hamarosan új békák születtek. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
11. 
A királyfi megcsókolta az anyósát. Abból béka lett. Azelőtt kígyó volt.
12. 
A királyfi megcsókolta a békát. Abból anyós lett. A királyfi megnézte, majd elvette a lányát.
13. 
A királylány megcsókolta a békát. A béka királyfivá változott, de a csajnak a béka volt az esete.
 
+1
A királyfi megcsókolta a királylányt. Még egy ideig csókolóztak, aztán a királyfi megunta a csajt és lelépett. A királylány azóta békára vadászik
Egy kicsit másképp:
 
Volt egyszer messzi földön egy gyönyörű, önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján környezeti kérdésekről elmélkedve, egyszer csak meglátott egy békát.
A béka ráugrott a térdére és azt mondta:
- Oh, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak.
Ha most megcsókolnál, összeházasodnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél.
Aznap este, miközben a gyönyörű hercegnő könnyű vacsoraként fehérborban és enyhe hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:
- Én ezt kurvára nem így gondolom!
Megint kicsit másképp

Az alapállás ugyanaz, de a hercegnő kezdi hullatni csikófogait, apja meg szeretné végre nyugalomra hajtani a fejét, úgyhogy kihirdeti (immáron tizenötödjére), hogy eladó a hercegnő a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett. Most csak egy próba lesz viszont fele királyság helyett 75% a kilátás.
A tó is megvan, bár most tele van piranjákkal.
Szóval jő a kérők serege, legalább harminc délceg harcos, meg egy ágrólszakadt pásztorfiú, akit természetesen hazazavarnak.
Hercegkisasszony:
- Óh dicső harcos! Ez hercegi gyűrűmet Mély tó vizébe vetem! Te azt kiszedvén szemembe nézel, s kezembe helyezed, s boldogan élünk, míg meg nem halunk.
S a gyűrűt a tóba dobta.
Vitéz harcos utána, forrt a víz, a piranják elégedetten büfikéztek kettőt, szóval mielőtt a nap lement elfogyott az összes jelentkező, s a hercegnő még mindig kisasszony volt. Közben azonban visszajött a pásztorfiú, hogy ő is megpróbálná kiállni a próbát.
Persze kiröhögték, de ha pusztulni akar, hát legyen;
- Na, te kis tetves békapásztor! Ez hercegi gyűrűmet Mély tó vizébe vetem! Te kiveszed, szemembe nézel, s kezembe teszed, s boldogan élünk, míg meg nem halunk.
S a gyűrűt a tóba dobta.
Erre a pásztorfiú kivette, mélyen a hercegnő szemébe nézve a kezébe adta.
Máig is élnek, ha meg nem haltak.

8 komment

Címkék: meskete

Nyolcvanhárom delfint fojtottak vízbe brazil halászok

2007.07.20. 06:00 rokica

Nyolcvanhárom delfinnel végeztek illegálisan azok a brazil halászok, akik videóra is vették a gyilkolást. A felvételekhez hozzájutott az egyik környezetvédelmi szervezet is, amely most be akarja tiltatni a halászatot a brazil partoknál.

http://inforadio.hu/hirek/eletmod/bulvar/hir-136463

 CSENDES AZ ÓCEÁN

Dermesztően hideg szél fújt a parton, amikor a töpörödött, kis öregasszony észre vette a vízből kiálló partközeli szikla tetején fekvő kékesszürke tömeget. Az a valami mozgott. A néni megerőltette gyengén látó szemeit és észlelte, hogy az állat él. Belegázolt a vízbe, hogy segíthessen. Minden erőlködése hiábavalónak bizonyult, mert a delfint képtelen volt megmozdítani. Az tehetetlenül, utolsó ereje megfeszítésével sem tudott már visszaevickélni az óceánba. Persze, apály van – gondolta az idős asszony – biztosan még a kezdetekor úszott a sziklára és ott ragadt. Meg kell várni a dagályt, talán akkor majd együttes erejükkel menni fog. A delfin fején hatalmas ütés nyoma éktelenkedett. Leült mellé a kőre, simogatta az állatot és beszélni kezdett hozzá. Elemi erővel tolultak föl benne az emlékek arról a napról, amikor még fiatalasszony volt, és a tengerre járt elhelyezni egy-két varsát. A férje egy halászatból nem tért vissza, ő pedig egyedül maradt a kisgyerekkel. Enni kellet, minden nap került pár fikarcnyi hal a háló-útvesztőbe. Azokon éltek, azon nevelte föl a gyerekét. Aznap is viharos volt az óceán. A varsa a hullámveréstől lesüllyedt és beékelődött egy éles peremű, ingatag szikla alá. Mindenképpen ki akarta szabadítani, hiszen látta, hogy két szép kövér, nagyobb hal az aznapi zsákmány. Már több napja nem fogott semmit, nagyon éhes volt, de még annál is rosszabb volt a tudat, hogy a kicsi fia lázasan, korgó gyomorral fekszik otthon. Beleugrott a vízbe és a tüdejében visszatartott levegővel megpróbálta kihúzni a hálót. Látta, hogy a vihar közben egyre messzebb sodorja a csónakot, de nem, nem engedhette veszni a vacsorát. Szédülni kezdett, elgyengült, de tiszta erejéből szorította a madzag végét. Akkor jelent meg a „hal”, ahogy ő hívta magában, bár tudta, hogy emlősállat. Arra gondolt, hogy amannak is a zsákmányra fáj a foga. Pedig, azt nem adja, nem adhatja! Ahogy a delfin mellé úszott, az asszony, teljes erőből, két kézzel markolta és húzta meg a hálókosarat. Még látta, hogy a szikla megbillen, egyenesen dőlve a „halra”. Annak az oldalából, abban a pillanatban széles, piros sávban kezdett el szivárogni a vér, ahogy az éles kőperem mély sebet hasított rajta. A fiatalasszony ekkor veszítette el az eszméletét. Hogy mennyi idő telt el azután, nem tudta, csak egy pillanatra eszmélt föl később. Lebegett a vízben és alulról valami erő böködve taszigálta a vízfelszín felé. Újra elájult. Már magasan járt a nap a part fölött, amikor magához tért. Feküdt a sziklákon, a kezében pedig ott volt görcsösen markolva a varsa, benne a két kövér pikkelyes jószággal.

Azóta már a fia is felnőtt, elment a városba, jó állása van. Komoly munkája lett, családot alapított, sok a tennivalója, nagy a felelőssége. Nem sok ideje marad az anyjára. Meg aztán, valahol szégyelli is, hogy honnan indult, nem szeret emlékezni azokra a nyomorúságosan ínséges időkre. A tengert gyűlöli. Ő pedig betegen, öregen, magára hagyva éli az életét a parti házban.

Eddig jutott a gondolataiban, amikor érezte, hogy a csontig hatolóan hideg, vizes ruhában már mozdulni sem bír. Mindene fájt, éles késként hasított belé a jeges szél. Látta, már a delfinnek is szinte csak a levegővételre maradt energiája. Hozzábújt, egészen közel, hogy valamelyest felmelegítsék egymást. Kimondhatatlanul nagyon fázott. Elgémberedett karjával átölelte az állatot. Ahogy kérges, göcsörtös ujjait óvón végigsiklatta a jószág túloldalán, megérezte ott a hatalmas, mély heget. Behunyta a szemét és már nem jött több gondolata, csak a didergés rázta még egy darabig, majd az is abbamaradt.

A mentők és az állatvédők szinte egyszerre érkeztek a sziklához. Egy arra igyekvő fiatal pár hívta ki őket. A nénit leemelték az állatról és megállapították, hogy a „hal”, csak a néni vizes ruhájával való takarásának, bőre nedvesen tartásának köszönheti az életét. Egy delfináriumba került, ott élte hátralévő, öreg napjait. A gondozók a néni után az Anna nevet adták neki. A néni után, akin már semmiféle földi tudomány nem segíthetett.

 

2 komment

Címkék: bakker

Az ágycsatát nem zavarta a bűz és a kosz

2007.07.19. 06:00 rokica

A legenyhébben szólva is furcsa tisztálkodási szokásai voltak a tizenhatodik, tizenhetedik, tizennyolcadik század embereinek, akár földművesről legyen szó, akár uralkodóról. Hogy mi a közös bennük? Leginkább a mosakodás elhanyagolása, szélsőséges esetben elhagyása. XIII. Lajosról például tudjuk, hogy bár összességében nagyon figyeltek az egészségére, először életében hatéves korában mosták meg a lábát!

Az uralkodó később, palotájának építésekor azonban már gondolt a fürdőszobára is, és egy gyönyörű márványkádas szobát varázsoltatott magának. Pontosabban vendégeinek, de nekik sem használati okokból. A fürdőszoba különlegességével egy volt a palota látnivalói közül, ide is bevezették a látogatót, mint bármelyik szalonba, hogy megcsodálhassa.

XIV. Lajos sem volt nagyobb tisztaságmániás mint elődje, írott forrásból tudjuk, hogy 1665-ben mindössze egyszer fürdött! Ezen kívül mindössze arcát és kezeit mosta meg minden reggel, testének más tájait nem! A fürdést egyébként sem tartották egészségesnek 17-18. század tudósai a kádat csak mint gyógyászati segédeszközt használták.

A hölgyek sem voltak különbek, bár már ekkor is akadt egy-két asszony, aki fontosnak tartotta a tisztálkodást. Mégis, a nők többsége ugyanolyan mocskos lehetett, mint ura. Abigail Adams, az USA második first ladyjének leveleiből az derül ki, hogy annyira nem törődtek a ruhájuk tisztaságával, hogy amikor egy kutya a földre vizelt a szalonban, az egyik hölgy a saját ruhájával törölte fel.

A korabeli emberek túl szemérmesek sem voltak. Marseille-ről például feljegyezték, hogy az illemhelyek a háztetőkön (!) voltak, így nagy esőzések után érdekes látványt nyújthatott a város.

Az ilyen intim tevékenységek problémát okoztak még a nagy palotákban is, ahol mivel nem voltak wc-k, ezért éjjeliedényeket használtak. Azonban a rendelkezésre álló 200 edény közel sem volt elég a palotában tartózkodó 2000-2500 embernek. Így nem csoda, ha mindenki ott könnyített magán, ahol rájött... a szalon sarkában, a folyosón...

  Forrás: http://www.tte.hu/?page=konf&id=80&archiv=&ev=

Ebben az őrült melegben egy mámor utazni a tömegközlekedési eszközökön. Verítéktől cuppogó emberek, meleg, összedörzsölődő testek, gyűrött ruhák. Azt hinné az ember, hogy ez fokozhatatlan.

Pedig elég nagyszámú magyarhoz, itt, a 21. században sem jutott el a hír, hogy a szappan csodákra képes. És nem a sziszegős fajta, amit flakonból fújkálunk ki – fenéken billentve vele az ózonpajzsot – hanem az a kis kompakt, ami vízzel érintkeztetve kölcsönhatásba lép és őrült módon elkezd csúszni és habzani. Ha mindehhez a bőrünkön biztosítunk neki játéklehetőséget, feloldja a magunkból kipréselt emberi zsírmányt. Aztán már csak le kell öblíteni. Nem olyan komplikált folyamat, mégis, mintha sokan rettegnének tőle. Mintha félnének, hogy elkopnak, netán feloldódva ők is eltűnnek a lefolyóban. Inkább literszámra locsolnak magukra borzalmasnál borzalmasabb parfümhektókat, rétegesre zselézik a hónaljukat, megvédve a fáradságos munkával beindított erjedési folyamatot.

Sokan már korán reggel ilyenek. Felszállok a buszra és imádkozom a Jóistenhez, ne nagyon ásítsanak köröttem, mert tuti, hogy nem mentol illatot fogok érezni. Iszonyodom, ha közel kell állnom némelyik, a székben kényelmesen elhelyezkedett utashoz, mert a kapaszkodó a fejénél van. Nevezetesen a hajánál – és a jó szülő mamája biztosan még úgy tanította, hogy a heti (kétheti) egyszeri hajmosásnál gyakoribb zsírosítja a fejbőrét. Hogy már most is kilóra ki lehetne mérni, az nem zavarja őket. Savanyú szagú ingek, pecsétes nadrágok. Viszont a legújabb típusú mobiltelefonokat rángatják elő a zsebükből, a legvcsiliviribb zenélő füldugóval szigetelik el magukat a hallható világtól.

A napokban le kellett szállnom a buszról. A nap végén, hazafelé igyekezve szuper mázlistának éreztem magam, hiszen ülőhelyet kaptam az árnyékos oldalon. Mit tesz ilyenkor az ember lánya? Szemlélődik. Nézegeti a fel és leszálló utasokat. Egyszer aztán, a Szabadsághíd pesti hídfőjénél felkapaszkodott a lépcsőn egy hölgy. Csinos kis fodros, nyári ruhácskát viselt, amolyan pókhálószerű anyagból készültet, mélyen dekoltált, ujj nélkülit. Ahogy mellém ért, úgy gondolta, megkapaszkodik – és átnyúlt a fejem fölött lévő rúdhoz. Nos, akkor ért el a mámor, aminek emléke még most is görcsbe rántja a gyomromat. Azon túlmenően, hogy dús hónaljszőre úgy hatott, mintha Tina Turner rejtekezne ottan, olyan szagot árasztott, ami egyszerűen csípni, marni kezdte a szememet. Ammónia. Mustárgáz. Napalm. Megpróbáltam két kezemmel elrekeszteni az orromat a külvilágtól és csendben agonizáltam. Alighogy átért a busz a híd túloldalára, már pattantam is és vágtattam a kitáruló ajtó felé. Azt hiszem, ha valaki elállta volna az utamat, hát azon keresztülgyalogolok.

Kíváncsian várom, mikor kezdik el reklámozni, hogy a tisztaság célszerű egészségmegőrző eszköz, az izzadságot oldja a szappan és a víz és nem kell semmiféle intelligenciával rendelkeznie a mosópornak ahhoz, hogy a ruháinkat frissen tartsuk vele, egyszerűen csak használni kel, és kész?

2 komment

Címkék: jártamban keltemben

Fő, hogy legbelül minden gömbölyű

2007.07.19. 05:44 rokica

 
"Továbbra is méltónak tartják-e a Fidesz vezetői Lengyel Zoltánt az emberek képviseletére?
Lengyel szerint összehangolt, politikai célú támadást indítottak ellene."

http://www.nol.hu/cikk/454352/


"Akkor találod meg Belső Békédet, ha befejezed mindazt, amit megkezdtél."

Szóval, körülnéztem a lakásban, és megkerestem mindazt, ami nem volt befejezve - és munkába menet előtt befejeztem...

- egy megkezdett palack vörösbort;
- egy megkezdett palack fehérbort;
- egy megkezdett palack konyakot;
- egy megkezdett doboz nyugtatót;
- egy megkezdett doboz cigarettát;
- egy megkezdett doboz bonbont;
- egy megkezdett tábla csokoládét;
- egy megkezdett főtt, füstölt csülköt;
- kevés maradék vodkát.

Szuper ez a Belső Béke! Fogalmad sincs róla, milyen kurva jól érzem magam!!!

Szólj hozzá!

Címkék: napiszösz

Több mázsa marhacsont Rábatamásiban

2007.07.18. 06:56 rokica

Több mázsányi, veszélyes hulladéknak számító állati csontot szórtak ki ismeretlen tettesek a Győr-Moson-Sopron megyei Rábatamási határában.

A megyei napilap megszólaltatta Hetényi Péter hatósági állatorvost, aki szerint legalább ötven szarvasmarha gerinccsontja hever az árokban. Állapotuk arra enged következtetni, hogy néhány napja vitték a szállítmányt a helyszínre. A rakomány első osztályú veszélyes hulladéknak számít.

http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=167793

Osztrák? Nagy valószínűséggel. És ezt még visszavitetni sem lehet, mert (főleg ebben a melegben) pillanatok alatt beindulnak a bomlási folyamatok.

EU ide, szabad határátlépés oda, én bizony kötelezővé tenném az összes teherrakomány ellenőrzését - természetesen egy bizonyos mennyiségi határérték felett -, mielőtt belép az országba (ötven tehén az már mennyiség, még lágy részek nélküli corpusok esetén is). Akkor figyelemmel lehetne kísérni az ilyen szállítmányok útját. Lehet, hogy ez nem elfogadott az Unióban, de akkor legyen végre valaki, aki azzá teszi. Aki pedig megengedi, hogy a saját telkén, földjén, Holdján, Szíriuszán pakolják le az ilyesmit, azt kötelezném arra, hogy egyenként rakja el magának spirituszba, vagy egye meg.

5 komment

Címkék: napiszösz

Deákné, meg az ő vászna

2007.07.17. 05:29 rokica

„Túléljük a vereséget, ha orrba-szájba’ nyomjuk a hülyeséget.
Aki elhiszi, jó lesz fedezéknek, ha visszük ki az utcára a népet.
Túléljük a vereséget, mert ezt a hülyeséget is megemészted.
Amit csinálunk, meg úgysem érted.
Magunkért tesszük, nem teérted.”

http://fidex.info.hu/

- Szia! Hogy szolgál a kedves egészséged?
- Szia. Miért kötözködsz? Honnan gondolod, hogy nekem bármi szolgál?
- Hülye vagy, hagyjál békén.
- Már meg hagyjalak!? Azt hiszed, elintézheted ennyivel? Azt hiszed, nekem nem szabad kérdezni? Milyen jogon hülyézel le?
- Elmebeteg.
- Aki mondja! Mocskos szájú háborodott!
- Még hogy én! Te írtad a múltkor is, hogy „szar”.
- Azt írtam, hogy szár, csak nincs ékezetem.
- Így hát azt írtad, hogy szar. Majd én megtanítalak kesztyűbe dudálni. Múltkor is anyáztál.
- Anyák napja volt, majom!
- De azt írtad, hogy „anyád”!
- Ne ragadd ki, balfék.
- Kiragadom, mert azt írtad. Tagadd le! Különben se vigyél a vitánkba politikát. Nem vagyok balos és semmiféle féket nem húzok be.
- Majd én jól behúzok neked!
- Húzod ám magadra a vizes lepedőt, gorilla.
- Elmegyek. Nem bírom a pofád. Mások is mondták, hogy ők sem bírják.
- Én meg még hamarabb elmegyek! Nehogy azt hidd, hogy tied az elsőbbség. Nekem sokkal többen mondták, hogy a tiedet nem bírják.
- Tűnj a francba! Nem jövök ide többet.
- Elkéstél, apafej. Én már most sem vagyok itt.

Mindennapi háborúnkat add meg nekünk ma…
Most kinek is jó? Megint egy háború – és ahogy az minden háborúnak a természete – csak vesztesei vannak.
De valamit legalább letettünk az asztalra.
Mosolyunk – ha van még – keserűbb.
Lelkünk – ha van még – szegényebb.
Szívünk – ha van még – magányosabb.
A hiányzó részek mind ott vannak azon az asztalon.
De legalább győzünk!
Győzünk?

2 komment

Címkék: napiszösz

Pillangóvarázs

2007.07.16. 05:45 rokica

 

Kolléganőm hívta föl a figyelmemet az alábbiakban kivonatolt, számomra hihetetlenül megdöbbentő weblapra, amely az egyre felfuvalkodottabb és egyre simább felületű szürkeállománnyal bíró emberi faj egyik legújabb köpése a természettel – és a mellettünk élő fajokkal szemben:

 

Hihetetlenül különleges lehetőség a konfetti, rizs, vagy léggömbök helyett élő lepkéket röptetni esküvőjén, vagy más különleges esemény alkalmából. Emlékezetes élménnyel gazdagítja esküvőjét az élő lepkék röptetése és csodálatos pillanatokban lehet része Önöknek, családjuknak és vendégeiknek, amint a felrebbenő lepkék táncát figyelik. Elegáns fehér, vagy tarka és apró pettyes lepkéket kínálunk ezekre a különleges alkalmakra. Ön, és vendégei sohasem felejtik el, ahogy a pillangók sorra kibújnak a borítékaikból, vagy a díszített röptetőkosárkából szabadon engedi őket az ifjú pár, miközben akár oda is súghatnak egy kívánságot a lepkének...

Leggyakrabban 3 tucat (3*12=36) lepkét szoktak rendelni. Ehhez a mennyiséghez már felár nélkül jár egy exluzív röptetőkosárka is, így ez egy már igazán kedvező ajánlat. Természetesen rendelhet kevesebbet és többet is, minimum 2 és maximum 10 tucatot. Esetleg rendelhet kiegészítő lepkéket is: 3 tucat lepkét a menyasszonynak és a vőlegénynek a kosaras röptetéshez, és ezen felül bizonyos vendégeknek (családtagok, VIP vendégek) egy-egy borítékba csomagolt lepkét.

Minden lepke frissen a bábból kelt és jól táplált példány. Gyakorlott és óvatos mozdulatokkal helyezzük el őket a röptetőkosárba. Szállításkor a lepkék egy rázkódásmentes és hőszigetelt dobozba kerülnek. Az alacsony hőmérséklet minimális fénymennyiséggel kombinált, hogy a lepkék nyugodt és természetesen inaktív állapotban legyenek a szállítás egész ideje alatt. A lepkék kora esti szállítással jutnak el Önhöz az esküvő/rendezvény előtti napon.

Mi garantáljuk, hogy csak a legmagasabb tenyésztési minőségű lepkéket szállítjuk Önnek. Garantáljuk, hogy a lepkéit élve, mozogva, egészségesen és időben kapja meg.

http://lepkek.uw.hu/kezdolap.htm

 

5 komment

Címkék: bakker

Aki nemet mondott ötmilliárd dollárra

2007.07.15. 17:22 rokica

Egy francia vállalat ötmilliárd dollár értékű uránt bányászna egy ausztráliai nemzeti park mellett, de egy helyi erdész nem engedi. Jeffrey Lee-nek a természet érintetlensége és az ősök szellemének tisztelete fontosabb, mint a gazdagság.

***

A helyi törvények 2005 óta engedélyezik új bányák létesítését az észak-ausztrál uránkészleteknél, de azt is kimondják, hogy a helyi földek tulajdonosainak vétójoguk van. Az Areva ajánlott pénzt, lakást és kocsit Lee családjának, és ők engedélyezték is volna a kitermelést, Lee azonban hajthatatlan maradt. "Nem kell, amit a fehér ember ajánl nekem. Nem érdekel a pénz, van munkám, van mit ennem, tudok vadászni és halászni. A nagyszüleimtől hallottam történeteket erről a vidékről, és át akarom adni ezeket majd a gyerekeimnek" – mondta.

Lee most azt próbálja elérni, hogy Koongarrát csatolják a Kakadu Nemzeti Parkhoz. A park a világörökség része, és ha Koongarra is hozzátartozna, az erdész akaratától függetlenül is háborítatlanul kellene hagyni. Az ausztrál kormány már jelezte a világörökségi helyszíneket felügyelő Unescónak, hogy egyetért Lee kezdeményezésével.

http://index.hu/politika/bulvar/uran070715/

 Szeretlek, Jeffrey Lee!

1 komment

Címkék: életméz

A védőktől ki véd meg?

2007.07.15. 13:10 rokica

Szombatra a Jobbik Magyarországért Mozgalom meghirdette a Magyar Önvédelem Napját. A parlamenten kívüli, radikálisan nacionalista párt országszerte tüntetéseket, illetve sajtótájékoztatókat tartott – mint honlapjukon fogalmaztak – „az SZDSZ és annak szélsőségesen magyar- és közösségellenes, intoleráns politikája ellen”.

Máté  evangéliuma

János azonnal tudta, miért lett rajta úrrá az a megmagyarázhatatlanul rossz érzés amióta leszállt az autóbuszról, ahogy az őt követő két kamasz eléállt és meglökte. Már három megálló óta őt fixírozták és egy helyen szálltak le vele. Kigyúrt, tüskehajú fiúk voltak, talpig fekete öltözékben.
– Mi van cigány – kérdezte az egyik nagy hangon – kitiltottak Indiából? Megzabáltál egy tehenet, vagy eladtad a húgodat? Idejöttél ingyenélőnek? A mi bőrünkön akarod megszedni magad?
– Hagyjad már bátyó, mit kérdezgeted? Naná, hogy a tisztességes emberek elől akarja lenyúlni a zsét. Addig támogatja az állam az ilyeneket, amíg a rendes embereket totálra kiszorítják a hazájukból. Itt szaporodnak, mint a nyulak, ki kellene irtani az összest – tromfolt szinte nyerítve az artikulálatlan röhögés közben a másik és már rúgott is.
Ha nem állt volna meg mellettük az az autó, tán még agyon is verik. Így azonban elfutottak. János megköszönte az autósnak a segítségét, de nem ment orvoshoz. Majd elmegy holnap, az előadás után.

A koncert fényesen sikerült annak ellenére, hogy majdnem végig csukott szemmel játszott. Mendelssohn E-moll Hegedűversenye az egyik kedvencének számított. A szerző harmincöt éves volt, mikor – 1844-ben – ezt a művét komponálta. Csak öttel több, mint ő most – futtatta a gondolatokat a fejében azóta, hogy meglátta az első sorban ülni a tegnapi két kamaszt. Most is fekete ruhában voltak, de a mai öltözékük nem bőrből készült, hanem láthatólag a legdrágább angol szövetből. Megpróbált nem gondolni az elmúlt estére, sodortatta magát a zenével.
A koncert utáni fogadáson azonban eléállt egy kövér ember és miközben izzadó kezével az övét markolászta, így szólt hozzá:
– Maestro, engedje meg, hogy gratuláljak magának! Igazán pompás volt ez a muzsika. Köszönjük szépen a tiszteletjegyeket, amit a cégünk kapott. A vezér sajnos nem tudott eljönni, én a helyettese vagyok. Megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a koncertet szponzorálhattuk. Egyben hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy bemutassam a két fiamat – rábökvén a két lesunyt fejű kamaszra – Győző 16, Béla 17 éves. Egy nagyon elit alapítványi középiskolában tanulnak, kitűnő nevelést kapnak. Tudja, nekem nincs sok időm foglalkozni velük, de megfizetem, hogy rendes ember lehessen belőlük. Már a főiskolára is elegyengettem az útjukat. Nyolcszázezer forint lesz szemeszterenként, per kopf, de megéri. Lássa, a komolyzenét is kedveljük, meg templomba is járunk. Pedig az anyjuk már nem is él, de az emléke miatt is a keresztényi erkölcsöket szem előtt tartsuk. Az iskolában is járnak hittanra. Ha minden jól megy, és miér’ is ne menne jól, bankár lesz belőlük, vagy jól menő vállalkozó. Ezér’ dolgozom, ezér’ hajtok. Hiába, az ember a kölkiér’ mindent megtesz. Mán csak az anyjuk emlékiér’ is. Na, megyünk is, mer’ holnap halottak napja, oszt ki kell menni a temetőbe. Évente egyszer, muszáj. Hát még egyszer mindent köszönünk, sok sikert kívánok az amerikai turnéhoz – és újra szorongatni kezdte János kezét.
A két siheder is kezet nyújtott, amit János elfogadott, miközben így szólt hozzájuk:
– „Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” … „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.” De ezeket a mondatokat már bizonyára ismeritek a Bibliából, hiszen jártok hittanra.

Aztán megköszönte a tiszteletére összegyűlt emberek kedvességét, elbúcsúzott tőlük is, és amilyen egyenes tartással csak három repedt bordája engedte, beült a rá váró taxiba és hazament csomagolni. Még két nap és indul Amerikába. Közben azon gondolkodott, hogy vajon tudna-e más földrészen, más országban élni? Hogyan is tudna, hiszen itt van otthon, ez a hazája. Ideköti a Duna, a Lánchíd, a Vár és a szíve. Az pedig nem füstös képű és nem fekete.

6 komment

Címkék: napiszösz

süti beállítások módosítása